Van értelme leminősíteni az USA-t?

Január 16-án olvashattuk, hogy egy kínai hitelminősítő „'A-'-ról 'BBB+'-ra, egy fokozattal leminősítette az USA szuverén adósbesorolását, ráadásul a kilátásokat is stabilról negatívra rontotta.” Persze, az eset nem példa nélküli, hiszen a 2008-as pénzügyi válság idején is elvesztette az USA az AAA minősítést, illetve a Fitch is figyelmeztetést adott ki 2017-ben, hogy ugyanez következhet be. Na de van-e értelme a bóvli kötvény határára sorolni azt a kötvényt, amelyre a világ úgy tekint, mint az egyik legbiztosabb menekülési befektetés?

A Nobel-díjas közgazdász így növelné a megtakarítási hajlandóságot

Felmérések szerint a magyar lakosság mindösszesen 13-20 százaléka tudna fedezni egy váratlan kiadást. Ez azt jelenti, hogy 5 emberből legalább 4-nek gondot okoz a megélhetés, ha elveszíti az állását vagy egy nagyobb káresemény éri. Ilyenkor jellemzően csak nagyon drága megoldás marad, mint a kölcsönök, hitel vagy az alapvető ellátásokról való lemondás.

A közgazdaságtan megreformálásának 33 tézise

500 évvel és két hónappal azután, hogy a legenda szerint Luther Márton kiszögelte 95 pontját a wittenbergi templom kapujára, reformer gondolkodású közgazdászok hasonló, szimbolikus akcióra vállalkoztak saját 33 pontjukkal, azzal a különbséggel, hogy ők a London School of Economics bejáratára erősítették fel – Blu Tack-kel - téziseiket, és nem valamelyik egyházat, hanem a közgazdaságtudományt szeretnék megreformálni.

Van-e élet a negatív kamatok világában? – A svájci példa

A svájci frank, mint menekülési eszköz a pénzpiacon továbbra is felértékelési nyomás alatt áll. Habár egyenletesen jelentős mértékű az ország éves folyó fizetési mérleg többlete – a kiugróan magas 2016-os magyar többlet tízszerese, – a svájci jegybank (SNB) folyamatosan arra hivatkozva lazít több mint fél évtizede a monetáris kondíciókon, hogy az erős frank árfolyam a folyó fizetési mérleg többletét veszélyezteti.

A pénz nem a fán terem – de teremhet-e a virtuális térben?

2017. november 6-án jegybanki és szabályozási szakemberek, egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek és egyetemi hallgatók részvételével került megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének első, digitális pénzekről szóló nemzetközi konferenciája. A konferencián a hazai előadók mellett több, a témával foglalkozó nemzetközileg is elismert jegybankár és szakértő adott elő.

Jótanácsok egy legendás jegybankártól

Milyen gazdasági területekre és problémagócokra kell figyelni tíz évvel a nagy gazdasági válság után? Milyen alapelveknek kell vezérelnie a gazdasági döntéshozókat és a jegybankárokat egy, a mostanihoz hasonlóan bizonytalan gazdasági helyzetben? Aki válaszol: a jegybankok világának nagy öregje, a Fedet októberben elhagyó Stanley Fischer.

A neoklasszikus makroökonómia hat legnagyobb kihívása

A neoklasszikus makroökonómia dominálja az elméleti kutatásokat és a közgazdaságtani oktatást a világon szinte mindenhol a mai napig. Annak ellenére, hogy már 2001-ben George A. Akerlof közgazdász a Nobel-díj átvételekor számos alapvető kritikát fogalmazott meg a neoklasszikus makroökonómiával szemben. Ebből hat olyan problémát emelt ki, amit ő a neoklasszikus makroökonómia legnagyobb kihívásainak tart.