Van értelme leminősíteni az USA-t?

Január 16-án olvashattuk, hogy egy kínai hitelminősítő „’A-‘-ról ‘BBB+’-ra, egy fokozattal leminősítette az USA szuverén adósbesorolását, ráadásul a kilátásokat is stabilról negatívra rontotta.” Persze, az eset nem példa nélküli, hiszen a 2008-as pénzügyi válság idején is elvesztette az USA az AAA minősítést, illetve a Fitch is figyelmeztetést adott ki 2017-ben, hogy ugyanez következhet be.


Na de van-e értelme a bóvli kötvény határára sorolni azt a kötvényt, amelyre a világ úgy tekint, mint az egyik legbiztosabb menekülési befektetés? Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az USA-ból induló globális pénzügyi válság idején is az amerikai államkötvény volt az egyik menekülési útvonal.

Mint arra a tudósító cikk is utal, nyilvánvaló, hogy az USA gazdasági és hatalmi pozíciója, valamint az amerikai dollár globális szerepe miatt az amerikai államkötvény-piac viselkedése nem hasonlítható bármely más országéhoz. Izgalmas kérdés az is, hogy a világgazdaság legnagyobb felvevőpiacát és így húzóerejét jelentő USA államadóssága melyik felet hozza kiszolgáltatottabb helyzetbe, az adóst, vagy a hitelezőt. Az amerikai államkötvény-állomány két legnagyobb birtokosa, Kína és Japán exportorientált gazdasága abban érdekelt, hogy az amerikai gazdaság fizetőképessége és fogyasztása fennmaradjon. De ugyanez igaz a világ minden részére a hitelezői lista alapján. Már csak emiatt sem kezelhető az USA úgy, mint bármely más eladósodott és a hitelezőknek kiszolgáltatott ország.

Ha azonban elolvassuk a kínai Dagong hitelminősítő által adott leminősítés magyarázatát, egészen fura motivációt gondolhatunk a leminősítés mögé.

  1. Az amerikai gazdaság adósságvezérelt. (Mily meglepő egy zárt gazdaság fogyasztói társadalmában.)
  2. A Trump-kormány nem hatékony, mert érdekcsoportok harca jellemzi.
  3. Az amerikai kormány még nem ismerte fel (sic!), hogy a pénzügyi válságok az adósságvezéreltségből következnek, és így továbbra is folytatja a közvetlen hitelpénz bővítését.
  4. Az adóreform növeli a deficitet. (Ez vitathatatlan.)
  5. Az USA adóssággörgetésre kényszerül. (Jellemzően ez történik a kötvények lejártakor. Megújítják őket. A „fiscal cliff” néven emlegetett adósságszabály elvileg minden évben a politikai viták tárgyává válik, a gyakorlatban azonban végül mindig megemelik az adósságplafont.)
  6. A pénzügyi innováció által létrehozott hiteltermékeket a hitelminősítő látszat-fizetőképességnek (virtual solvency) nevezi, amely a szövetségi kormány egyre csak növekvő adósságbuborékát eredményezi.

Az érvek egy jelentős része a kapitalizmus tagadása. Mintha ezek a jellemzők nem a normál üzem részei lennének. Na persze, az tagadhatatlan, hogy a kapitalizmus rendre kitermeli a pénzügyi válságokat, többek között az államok eladósodásán keresztül. Azonban, mint azt megállapítottuk, a pénzügyi válságok egyik menekülőútja az amerikai állampapírba fektetés, amíg az USA központi pozíciót tölt be.

Úgy tűnik, hogy nem a kockázat felmérése, hanem valamilyen politikai vagy stratégiai cél állhat a kínai hitelminősítő iránymutatása mögött, amelyet legfeljebb Kínán belül lesznek kénytelenek követni bizonyos gazdasági szereplők. Tekintettel azonban Kína súlyára a hitelezők között, hozhat még érdekes fejleményt a történet.

Kutasi Gábor


Kép forrása: pixabay.com