Jó-e a gazdaságnak, ha nagyobb az egyenlőtlenség?

1955-ben, abban az évben, amikor Nagy Imrét leváltották és a szemközti lakásból titkosügynökök által megfigyelt nyugdíjas lett, és megjelent Weöres Sándor Bóbita verseskötete, Amerikában a közgazdaság területén valami fontos történt. Simon Kuznets, (későbbi) Nobel-díjas közgazdász és statisztikus, leírta a gazdasági növekedés és a jövedelmi egyenlőtlenség viszonyáról alkotott kutatásának eredményeit és gondolatait. Simon Kuznets évtizedekig tanulmányozta országok gazdaságát és – többek között – arra jutott, hogy a kapcsolatot leginkább egy fordított U-alakkal lehet leírni: vagyis egy ország gazdasági növekedésével párhuzamosan, a jövedelmi egyenlőtlenségek is növekednek egy bizonyos ponting, mielőtt csökkennének (Kuznets görbe).

Mit mutat a történelem? A 19. század derekától vizsgálva az adatokat, bár sok nyugat-európai országra – Angliára, Franciaországra, Svédországra, Németországra illett a feltételezés, Norvégiában és Hollandiában az egyenlőtlenség a 19. század közepétől folyamatosan csökken (Acemoglu és Robinson, 2002). A 20. században a kelet-ázsiai országok pedig viszonylag alacsony egyenlőtlenséggel gyorsan tudtak növekedni (Forbes, 2000).

A legfrissebb kutatások szintén azt mutatják, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a GDP növekedés és az egyenlőtlenség között (Fuest, 2017 és Fields, 2001). Ez egybecseng a londoni 33 pont szerzőinek 19. megállapításával. A kutatások eredményei gyakran függnek az időperiódusok hosszától és az alkalmazott módszertantól (például Ostry, Berg, Tsangarides, 2014 és Kolev, Niehues,2016), és hol pozitív, hol negatív korrelációt találnak. Az OECD és IMF tanulmányok szerint egyértelműen negatív az egyenlőtlenség gazdasági hatása. Érdekes, hogy Berg és Ostry (2011) szerint a növekedési periódusok hossza áll szoros összefüggésben a jövedelmi egyenlőséggel. A latin-amerikai országok egyenlőtlensége magas, hogyha viszont közelebb állnának ebben a tekintetben a kelet-ázsiai országokhoz – sikerülne például lefaragni a különbség felét, Berg és Ostry szerint a növekedési periódusaik több mint kétszeresére növekednének.

Ne felejtsük el, hogy a korreláció nem jelent egyet ok-okozattal.

Például a legújabb antropológiai kutatások szerint a vagyoni egyenlőtlenség növekedett a neolitkor után, a házak méreteit alapul véve. A kutatók ezt a növények és állatok háziasításának tulajdonították. Feltételezve, hogy az összjövedelem növekedett ebben az időszakban, mind az összjövedelemre, mind az egyenlőtlenségre a háziasítás lehetett döntő hatással, mintsem egyik a másikra.

Acemoglu és Robinson (2002) pedig amellett érvelnek, hogy a nyugati országok csökkenő egyenlőtlensége (a kezdeti növekedési szakasz után) nem a gazdasági fejlődése elengedhetetlen következménye volt, hanem politikai változásoké, és más fejlődési pálya is lehetséges.

Az egyenlőtlenség számos módon tud hatni a gazdasági növekedésre: az alacsonyabb jövedelműek például arányaiban véve többet fogyasztanak, a kereslet pedig hajtja a gazdaságot.  Nagy egyenlőtlenség következtében fellépő politikai/gazdasági instabilitás csökkentheti egy gazdaság tőkevonzó képességét. Továbbá káros egy gazdaságnak, hogyha a kevésbé tehetősek nem tudnak képességeik alapján hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, rossz egészség vagy aluliskolázottság miatt. Viszont bizonyos szintű egyenlőtlenség ösztönzőerőt képvisel: vállalkozásra, innovációra, a teljesítmény növelésére buzdít. A gazdagabbak nagyobb megtakarításai több beruházást tehetnek lehetővé. A gazdaság szempontjából azonban fontos, hogy alacsony legyen a gazdagok járadékvadászatának a mértéke (Dabla-Norris, Wade, 2001) – ami az állam piaci beavatkozása, például monopóliumok engedélyezése, következtében létrejövő többletjövedelem.

Bár gyakrabban szokás firtatni az egyenlőtlenség hatását a gazdasági növekedésre, fontos megjegyezni, hogy ez nem egyirányú kapcsolat. Továbbá, bár a legújabb kutatások és a történelem alapján nincs egy hüvelykujjszabály az egyenlőtlenség és a gazdasági növekedés közti kapcsolat leírására (vagyis nem csak egy fejlődési pálya létezik), ez nem jelenti azt, hogy az egyenlőtlenség irreleváns. Gazdasági szempontból sem, hiszen közgazdászok nem tudják egy adott (valós) ország növekedését megvizsgálni, többféle egyenlőtlenség mellett, minden egyéb hatás egyezése mellett (counterfactual problem). Emellett nem is szabad csak gazdasági szempontból messzemenő következtetéseket levonni az egyenlőtlenség optimális mértékére vonatkozóan, hiszen a társadalmi kohéziótól kezdve az emberek elégedettségén/boldogságán keresztül sok mindenre hathat.

Baranyai Eszter


Acemoglu, Daron és Robinson, James A. (2002): The Political economy of the Kuznets curve. Review of Development Economics. 6. évf. 2. szám. 183-203.o.

Bebchuk, Lucian és Fried, Jesse (2004): Pay without performance: the unfulfilled promise of executive compensation. Harvard University Press.

Benhabib, Jess (2003): The tradeoff between inequality and growth. Annals of Economics and Finance. 4. évf. 2. szám. 491-507. o.

Barro R.J. (2000): Inequality and growth in a panel of countries. Journal of Political Economy. 98. évf. 5. szám. 5-32. o.

Berg, Andrew, Ostry, Jonathan D. (2011) Inequality and unsustainable growth: Two sides of the same coin? IMF Staff Discussion Note.

Dabla-Norris, Era és Wade, Paul (2001): Rent seeking and endogenous income inequality. IMF Working Paper.

Fields, Gary S. (2001): Distribution and Development, a new look at the developing world. Russel Sage Foundation, New York.

Fogel, Robert W. (1987): Some notes on the scientific methods of Simon Kuznets. NBER WOrking paper 2461.

Forbes, Kristin J. (2000): A reassessment of the relationship between inequality and growth. American Economic Review, 90. évf. 4. szám 869-887.o.

Fuest, Clemens (2017) “Inequality Reduces Growth” in “Economic Ideas You Should Forget”

Halter, Daniel, Oechslin, Manuel és Zweimüller, Josef (2010). Inequality and growth: The neglected time dimension. CEPR Discussion Paper 8033.

Kanbur, Ravi és Stiglitz, Joseph (2015): Wealth and income distribution: new theories needed for a new era. https://voxeu.org/article/wealth-and-income-distribution-new-theories-needed-new-era

Kaplan, Stephen N. és Rauh, Joshua D. (2013): Family, education, and sources of wealth among the richest Americans, 1982-2012. American Economic Review 103. évf. 3. szám. 158-162. o.

Kaplan, Stephen N. és Rauh, Joshua D. (2013): It’s the market: the broad-based rise in the return to top talent. Journal of Economic Perspectives 27. évf. 3. szám. 35-56. o.

Kolev, Galina és Niehues, Judith (2016): The Inequality-growth relationship – an empirical reassessment. Annual Conference 2016 (Augsburg): Demographic Change.

Kohler, Timothy A. et al (2017): Greater post-Neolithic wealth disparities in Eurasia than in North America and Mesoamerica. Nature

Kuznets, Simon (1955): Economic growth and income inequality. The American Economic Review. 15. évf. 1. szám.

Moll, Benjamin (2017) : Inequality and macroeconomics. University of Luxembourg/EIB Lecture series. http://www.princeton.edu/~moll/inequality_macro.pdf

New Weather Institute (2017): The new reformation: 33 theses for an economics reformation. http://www.newweather.org/2017/12/12/the-new-reformation-33-theses-for-an-economics-reformation/

Piketty, Thomas és Saez, Emmanuel (2006): The Evolution of Top Incomes: A historical and international perspective. American Economic Review 96. évf. 2. szám. 200 -205.o.

Piketty, T (2014), Capital in the Twenty-First Century, Cambridge Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press.

Rajan, Raghuram G. (2011): Fault Lines. How hidden fractures still threaten the world economy

Rodrik, D. (1999): Where did all the growth go? External shocks, social conflict, and growth collapses. Journal of Economic Growth. 4. évf. 4. szám. 385-412. o.

OECD (2014): Trends in Income Inequality and its impact on Economic Growth. OECD Social, Employment and Migration Working Papers.

Ostry, Jonathan D., Berg, Andrew, Tsangarides, Charalambos G. (2014): Redistribution, inequality, and growth. IMF Staff Discussion Note.

Yellen, Janet L. (2016): Macroeconomic research after the crisis. “The Elusive ‘Great’ Recovery: Causes and Implications for Future Business Cycle Dynamics” 60th annual economic conference, Boston.

Wolff, Edward N. (2012): The asset price meltdown and the wealth of the middle class. NBER Working Paper 18559.


Kép forrása: pixabay.com