Bitcoin – A legnagyobb hazugság a kriptovalutával kapcsolatban

Az egyik legizgalmasabb aktuális kérdés, a pénzrendszer megreformálása az informatika új lehetőségeinek kihasználásával nem csak a közgazdászok, hanem a kriptovaluták, különösen a Bitcoin térnyerésének köszönhetően a laikusok figyelmének is középpontjába kerültek az elmúlt években. A témával blogunk is aktívan foglalkozik. Virtuális valuták – valós kockázatok cikkünk a kriptopénzek kockázataira koncentrált. A pénz nem a fán terem – de teremhet-e a virtuális térben? írásunkban a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének első, digitális pénzekről szóló nemzetközi konferenciájáról olvashattak beszámolót. Négy kérdés a Bitcoinról cikkünk pedig a kriptopénz hasznosságát és hatékonyságát elemezte.

Szakemberek és befektetők is egyre inkább elfogadják, hogy a Bitcoin – elsősorban a rugalmatlan mennyiség okozta szélsőséges árfolyamingadozás okán – nem képes a pénzfunkciók betöltésére. A kriptovaluta kedvelői viszont előszeretettel hangoztatják, hogy az előre szabályozott mennyiség következtében a Bitcoin értéke – szemben a hagyományos fizetőeszközökével – nem inflálható el, azaz hosszú távon garantáltan stabil lesz, sőt, értéke deflálódni fog (lásd például itt). Jelen írásomban ezt a tévhitet kívánom megcáfolni.

Mennyiségi lazítás kimaxolva

Közismert tény, hogy a 2008-2009-es válság okozta problémák orvoslása során a világ vezető központi bankjai jelentősen megnövelték a jegybanki mérlegfőösszegeket. A Fed és a BoJ megötszörözte, az ECB körülbelül megháromszorozta a válság előtti értékeket, a svájci központi bank pedig több mint megnyolcszorozta teljes eszközállományát. Ezek a programok sokakban keltettek inflációs félelmeket, mely félelmekre – egyéb vonzónak tekintett tulajdonsága mellett – tökéletes válasznak tűnt egy előre rögzített mennyiséggel bíró, azaz el nem inflálható új eszköz, a Bitcoin. A kriptovaluta mellett mind a mai napig az egyik legerősebb érv a maximalizált volumen miatti stabil érték.

Amit sokan elfelejtenek, az az a tény, hogy a forgalomban lévő mennyiség csak több mint 100 év múlva fog beállni a maximális 21 milliós értékre (lásd például itt), addig viszont a tokenek száma folyamatosan emelkedik. A cikk megírásának pillanatában forgalomban lévő Bitcoinok éves növekedési üteme (azaz a pénzmennyiség változása) 3,85%, mely érték magasabb, mint a legtöbb ország legfrissebb inflációs mutatója. A múltbeli adatok azonban még ennél is nagyobbak, hiszen míg most egy blokk előállításakor (mely átlagosan 10 percenként történik) 12,5 új BTC-t teremt a rendszer, addig ez korábban 25, illetve 50 BTC is volt, míg a teljes mennyiség értelemszerűen kevesebb volt régebben. A forgalomban lévő Bitcoin mennyiségének éves növekedése 2010-ben körülbelül 100% volt, induláskor pedig lényegében végtelen (lásd például itt). Azaz a sokak által stabil mennyiséggel bírónak tekintett kriptopénz 2009-ben végrehajtott mennyiségi lazítása mellett eltörpülnek a vezető jegybankok QE programjai.

Szaporodjatok és sokasodjatok

A Bitcoin mennyisége valóban felrobbant a múltban, de a jövőben a növekedés mértéke folyamatosan csökkenni fog, jegyezhetné meg a fentiekkel kapcsolatban a kriptovaluta iránt elfogult olvasó. És a pénzügyek egyik alapszabálya szerint a befektetés értékét mindig a jövő határozza meg, a múlt ebből a szempontból irreleváns. Azaz a jövőben a fent is említett deflációs nyomás mindenképpen be fog következni.

Sajnos ez az állítás sem állja meg a helyét, több ok miatt sem. Bár magának a Bitcoinnak a mennyisége valóban felülről korlátos, a virtuális valuták forgalomban lévő összesített állománya korántsem az. És itt nem is elsősorban az olyan, már kezdetben is csalásra épülő alternatív fizetőeszközökre gondolok, mint a BRIG (lásd például itt), az eleve viccként indult, beszédes nevű PonziCoin (lásd például itt és itt), vagy a több mint ezer másik projekt, mely 2018-ban jelentős veszteséget okozott a hiszékeny befektetőknek (lásd például itt és itt). A Bitcoin alternatívák volumenét a legismertebb kriptopénz is folyamatosan növeli. A blokklánc megkettőzésével (fork) számos új kriptopénz jött már létre a Bitcoinból. Ilyen a 2017. augusztus 1-én elindított Bitcoin Cash, a 2017. október 24-én megszületett Bitcoin Gold és a 2018. február 28-án startoló Bitcoin Private. Azaz míg az eredeti Bitcoin jelenlegi 17 millió körüli mennyisége valóban a 21 milliós korlát alatt van, időközben megjelent ugyanennyi Bitcoin Cash, Bitcoin Gold, és körülbelül 20,5 millió Bitcoin Private is. Azaz a teljes virtuális valuta állomány meredeken emelkedik, még ha csak az elfogadottabb, megbízhatóbbnak tekintett alternatívákat nézzük is.

Egy király királyság nélkül

Alternatívák jönnek és mennek, de a Bitcoin folyamatosan bizonyít, és örökre velünk marad, válaszolhatná a fentiekre a kedves olvasó. Mi sem igazolhatná ezt jobban, mint az a tény, hogy 100 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációjával ez az alternatív fizetőeszköz adja a teljes kriptovaluta állomány nagyjából kétharmadát (lásd például itt). És ne feledjük, hogy a virtuális valuták mögött nincsen jegybank, mely szereplő értéküket manipulálhatná.

Arról, hogy egy központi bank hiánya a kriptovaluták esetében befektetői szempontból nem feltétlenül előny, már írtunk. De nem is az a fő gond, hogy nincsen nemzeti bank ezen eszközök mögött, hanem az, hogy gyakorlatilag semmi sincsen. Ami értéket ad nekik, az az alternatív fizetőeszközök iránti kereslet, mely keresletet részben a feketepiaci tranzakciós igények generálják. Ez a kereslet azonban nagymértékben előrejelezhetetlen, nem igazán köthető megfigyelhető változókhoz. Míg az amerikai dollár esetében biztosak lehetünk abban, hogy értéke a mennyiségének változása mellett az USA gazdasági mutatóitól fog függeni, addig a Bitcoin esetében nincsen ilyen horgonyunk. És míg Venezuela vagy Argentina pénznyomtatása nem igazán lesz hatással a magyar forint értékére (hiszen az itthoni tranzakciókhoz a hazai fizetőeszközt fogjuk használni első sorban), addig az alternatív kriptovaluták számának növekedése jelentős hatással lehet a Bitcoin értékére, ha például a feketepiaci tranzakciók egy része az új eszközökben kerül elszámolásra. Ez pedig nem csak egy elméleti lehetőség. Egyrészt rengeteg technikai probléma van a Bitcoinnal, úgy mint skálázhatóság, magas energiaigény, relatív drágaság kisebb tranzakciók esetében (lásd például itt és itt). Emellett vannak már nála jobb technológiára alapuló kriptovaluták, mint az Ethereum, Ripple vagy a Litecoin (lásd például itt). Így a felhasználók nagy eséllyel ezek felé fognak fordulni hosszú távon. A Bitcoin mögötti kereslet esetleges csökkenése pedig negatívan hatna az árfolyamára. És még azt sem állíthatjuk, hogy az előbb említett három virtuális valuta értékálló lesz hosszú távon, hiszen a technológia folyamatosan fejlődik, nap mint nap jelennek meg újabb alternatív valuták, és szemben a nemzeti valutákkal, a kriptopénzek mögött – legalábbis a jelenlegi formájukban – nincsen stabil, hozzájuk kötődő gazdasági érték.

Sebestyén Géza


10 Cryptocurrencies Other Than Bitcoin Which Are Changing The Crypto World. CoinSwitch, 2018, https://coinswitch.co/news/10-cryptocurrencies-other-than-bitcoin-which-are-changing-the-crypto-world

Controlled supply. Wikipedia, 2018, https://en.bitcoin.it/wiki/Controlled_supply

Jenkinson, Gareth: A Glimpse Into The Future – What Happens When There Are No More Bitcoin To Mine? Cointelegraph, 2018, https://cointelegraph.com/news/a-glimpse-into-the-future-what-happens-when-there-are-no-more-bitcoin-to-mine

Kelso, C. Edward: Global Data Report: Cryptocurrencies are Expensive, Slow, Unspendable, Cannot Scale. Bitcoin.com, 2018, https://news.bitcoin.com/report-cryptocurrencies-are-expensive-slow-unspendable-cannot-scale/

Marshall, Andrew: Bitcoin Scaling Problem, Explained. Cointelegraph, 2017, https://cointelegraph.com/explained/bitcoin-scaling-problem-explained


Főoldali kép forrása: pixabay.com