Tanulmányok a közgazdaságtan megújulásáról

Blogunkon mindig is kiemelt figyelemmel követtük a közgazdaságtan megújulásának folyamatát, és számos írás foglalkozott olyan témákkal, amelyek a megújulás zálogai lehetnek. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaságtudományi karának folyóirata, a Köz-Gazdaság 2018/4 kötetének tematikus rovatában öt bloggerünk tanulmánya jelent meg az elmúlt év végén. Ezek a tanulmányok jelentős részben építenek a blogon már megjelent rövidebb írásaikra – gyakorlatilag az itt elszórt gondolatmorzsákból gyúrtak nagyobb lélegzetű esszéket a szerzők.

Baranyai Eszter írása a gazdasági fejlődés és az egyenlőtlenség kapcsolatával foglalkozik. Kolozsi Pál a „nem gazdasági tényezők”, az intézmények a fontossága mellett érvel, és a közgazdaságtan megújulásában kitüntetett szerepet vár a múlt újrafelfedezésétől, a gazdaságtörténettől. Kutasi Gábor tanulmánya a gazdasági fejlődés egy másik kiemelt peremfeltétele, a természeti környezet jelentőségét járja körül. A jövő kiszámíthatatlanságának kategóriáit mutatja be Neszveda Gábor írása, ami kiindulópont lehet ahhoz, hogy a mainstream közgazdaságtan korábban domináns leegyszerűsítő megközelítése helyett árnyaltabban tudjuk modellezni a gazdasági döntéseket mindig is meghatározó bizonytalanságot. Vonnák Balázs írásában összefoglalót ad a makroökonómiai modellezés korábbi ellentmondásairól és a jövőben várható evolúciójáról.

A közgazdaságtan megújulása nem egy egyszeri szemléletváltás, aminek során a korábbi tévelygés helyett hirtelen megtaláljuk a helyes utat. Semmi kétség afelől, hogy a gazdaság komplex természete miatt gyakorlatilag lehetetlen küldetés elérni a végső igazság csendes öblét, és kikötni ott. A közgazdászok bizonyos értelemben mindig is tévelyegni fognak, tökéletlen modelleket és elméleteket gyártani, valamint hibás következtetéseket levonni a statisztikai adatokból. Ennek ellenére folyamatosan tanulni kell a hibákból, a történelmi eseményekből, különösen a gazdasági válságokból, hogy legalább ugyanazokat a hibákat ne kövessük el, amelyeket korábban már elkövettünk. Az öt cikk a közgazdaságtan közelmúltban nyilvánvalóvá vált hibáit, hiányosságait igyekszik felmutatni, valamint bemutatni az alternatívákat.

Ahogy Szapáry György fogalmaz a tematikus blokkhoz írt bevezetőjében: „A jövő ismeretlen, de elkerülhetetlen. Tehát nagy szükség van arra, hogy a közgazdaság-tudomány is megpróbálja a lehető legjobban előre jelezni, modellezni az elkerülhetetlen jövőt. Tudjuk, hogy a 2008-ban kirobbant válságban és annak elmélyülésében és tovagyűrűzésében döntő szerepet játszott a kiszámíthatatlanság szülte bizonytalanság. Közismert, hogy a jelen ismeretei alapján a közgazdaságtudomány nem tudja jól modellezni a bizonytalanságot, mert okozói időben és térben is változnak. Tehát a lecke fel van adva.”

Vonnák Balázs


Főoldali kép forrása: pixabay.com