Nem értjük az idő értékét?

Az idő értéke meghatározó a hiteleknél, valamint számos gazdasági és nem gazdasági döntésünknél. Ennek ellenére több tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy az emberek nem valamilyen komoly elemzés útján hozzák meg döntéseiket, hanem egyszerű heurisztikák, egyszerűsítések mentén.

Minden nap számos olyan döntést hozunk, amiben megjelenik az a kérdés, hogy mennyire értékeljük az időt, és így mennyire fontos nekünk valaminek a siettetése, vagy épp mit kérünk cserébe, ha valamit csak később kapunk meg. Az egyik legnagyobb ilyen típusú döntés, amikor hitelt veszünk fel, és komoly összegeket vagyunk hajlandóak fizetni, hogy valamit hamarabb kapjunk meg. Kisebb döntéseknél is megjelenik ez a probléma, például, hogy együnk-e most egy sütit, aminek később viszont negatív hatása lesz az alakunkra vagy az egészségünkre. Annak ellenére, hogy minden nap szembe kell nézniük ilyen kérdésekkel az embereknek, úgy tűnik, hogy túlságosan elvont ez a probléma ahhoz, hogy komolyabb elemzések alapján hozzanak döntéseket. Ehelyett egyszerűsítéseket (heurisztikákat) alkalmazunk.

A legegyszerűbb ilyen elv, amit követnek az emberek, arra épít, hogy adott szempontból mennyire hasonlóak a lehetőségeik, és elhanyagolják azokat a szempontokat, amiben viszonylag hasonlóknak tűnnek a kimenetelek. Például nézzük a következő választást:

  • kap most 5000 forintot
  • 2 hónap múlva kap 6000 forintot

Ha közgazdasági értelemben nézzük ezt a kérdést, akkor a második lehetőség nagyon jó, hiszen 2 hónapra 20% hozamot kapunk (éves szinten közel 200%-os hozam), ami kiemelkedően jó lehetőség. Viszont, ha abból a szempontból nézzük, hogy miben van lényeges eltérés a két opció között, akkor már más eredményre juthatunk. Az 5000 forint és a 6000 forint között nincs olyan nagy különbség, míg a 0 hónap várakozás és a 2 hónap várakozás között azért elég nagy a különbség minden szempontból. Ezért ebből a szempontból egyértelműen az első opció a szimpatikusabb. A témában készült kísérletek mind azt találják, hogy egy ilyen helyzetben tényleg az első opció a népszerűbb.

Viszont, ha igaz, hogy nem a közgazdasági gondolkodást használjuk, hanem azt az egyszerű elvet, hogy elhanyagoljuk azokat a szempontokat, amiben hasonlók a kimenetelek, akkor ennek az elvnek fordítva is működnie kell. Ezt vizsgálta Read és szerzőtársai (2005) is. Azt nézték meg, hogy amennyiben igaz, hogy ilyen egyszerűsítések mentén hozunk döntést, akkor az előző kérdésre már teljesen más eredményt kapunk, ha nem késleltetésre fogalmazzuk meg, hanem pontos dátumokra. Tehát így néz ki ebben az esetben a választás (tegyük fel, hogy 2019.05.29—én kérdezik meg az embereket).

  • 05.29-én kap 5000 forintot
  • 07.29-én kap 6000 forintot

Azt találták, hogy ebben az esetben tényleg sokkal népszerűbb lett a második opció, mint az előző esetben, mert a 0 hónap és a 2 hónap között nagy a különbség, így erőteljesen befolyásolta az embereket addig 2019.05.29. és 2019.07.29. között már nincs olyan nagy különbség érzetre, így ez kevésbé befolyásolja az embereket.

Ez egy újabb példa arra, hogy az emberek egyszerűsítések alapján hoznak döntéseket számtalan fontos döntésnél. Ezért fontos, hogy jobban megértsük az emberek viselkedését, és ezt a tudást olyan módon használjuk fel, ami segíti az emberek életét.

Neszveda Gábor


Read, D., Frederick, S., Orsel, B., & Rahman, J. (2005). Four score and seven years from now: The date/delay effect in temporal discounting. Management Science, 51(9), 1326-1335.


Főoldali kép forrása: pixabay.com