A Libra vajon mi?

A Facebook bábáskodásával, valamint számos nagy és ismert szereplő részvételével elindított Libra projekt egyelőre még csak a „white paper” szakaszában tart, de máris számos szakértő és szabályozó hatóság figyelmét keltette fel. Természetesen nem véletlenül. A Libra célja egy új, globális blokklánc alapú elszámolóegység és egy blokklánc alapú smart contract platform létrehozása. Első körben a banki szolgáltatásokhoz korlátozottan hozzáférő, de internettel és okostelefonnal rendelkező, feltörekvő országokban élő milliárdokat célozná.

A projektnek számtalan aspektusa van, kezdve azzal, hogy ugyan blokklánc alapú lesz a rendszer, de a tranzakciók validálását csak egy előre meghatározott kör (az alapítók) végzi majd kezdetben. A centralizált blokklánc természetesen kicsit „fából vaskarika”[1] helyzet, de a későbbiek folyamán az ígéretek szerint nyitott lesz a hálózat. A Libra rendszer nem profitorientált, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne húzódna nagyon is valós üzleti érdek a háttérben, de ezt nem a tranzakciók végrehajtásához kötött jutalékok jelentik elsősorban, hanem sokkal inkább valószínűleg a hihetetlen mennyiségű adathoz[2] való hozzáférés, a mögöttes alap megtermelt hozamából való részesedés és egy potenciálisan létrejövő új globális pénzügyi platformban rejlő lehetőségek.

A jelenlegi információk tehát korlátozottak, inkább a kérdések sorjáznak, amelyekből párat emelnék ki.

1. A Libra tulajdonképpen egy devizakosár indexhez kötött kripto ETF[3]?

Az alapítók célja, hogy a Libra már a kezdetektől fogva valós pénzfunkciót tölthessen be, ami alacsony volatilitást, a vásárlóérték stabil megőrzésébe vetett hitet feltételez a nagy számú tranzakciót biztonságosan kezelő infrastuktúra megléte mellett. Ezt egy kvázi teljes tartalékolású rendszer kiépítésével kívánják biztosítani, ahol a Libra értéke egy teljes fizikai replikációjú devizaportfoliót követ, így értéke attól érdemben nem szakadhat el.

Egyszerűen elképzelhető ez a folyamat, ha a közraktározásra gondolunk. Ha valaki beszállít a közraktárba 1 tonna megfelelő minőségű búzát, akkor egy 1 tonnáról szóló közraktárjegyet kap, amely aztán teljesen forgalomképes a piacon, a búza mozgatása nélkül. Adható-vehető az adott piaci áron, hisz pontosan lehet tudni, hogy amennyiben az adott közraktárhoz fordulunk, úgy a közraktárjegy beváltásával megkapjuk az 1 tonna megfelelő minőségű búzát.  A Libra ugyanezt a struktúrát követi csak egy kvázi „gabonakosárra” kibővítve: minden egyes Libra mögött fix arányban áll majd dollár, euró és más deviza fedezetként, csak természetesen nem közraktárban fizikailag tárolva, hanem a világ legnagyobb letétkezelőinél és bankjainál elhelyezve értékpapírban és betétekben. Ahogy a búza árának változása alakítja a közraktárjegy árát, úgy a devizakosár értékének ingadozása alakítja majd a Libra értékét az egyes devizákhoz képest. (Így a projekt megvalósulása esetén lesz LIBRA/USD, LIBRA/HUF stb. árfolyam.) A devizakosár értékét – amennyiben transzparensen, mindenki számára elérhetően közzéteszik az allokációt – folyamatosan nyomon lehet majd követni egy relatíve szűk sávon belül.

A Libra megkeletkeztetése/megszűntetése teljesen hasonlatos lesz az ETF struktúra működéséhez, amit az alábbi sematikus ábra mutat:

libra

Azaz lesznek felhatalmazott partnerek („ETF nyelven”: authorized participants – AP, „Libra nyelven”: authorized resellers – AR), akik a Libra Tartalék és a felhasználók között közvetítve biztosítják a Libra keletkeztetés és szükség esetén a megszűnés technikai lebonyolítását. Megveszik a hagyományos devizapiacon az adott devizakosarat, azt „leszállítják” (átutalják) a megfelelő letéti házakhoz, bankokhoz, majd a Libra Szövetség kibocsátja az adott mennyiségű Librát. Librát csak a Libra Szövetség tud majd keletkeztetni, megszűntetni, más szereplő nem. A megkeletkezett Libra ezután a kriptotőzsdéken (vagy akár egyéb tőzsdéken) kereskedhető, adható-vehető korlátlanul, fizetésre felhasználható stb. Látható, hogy a mögöttes kosár és a kibocsátott Libra mennyiségét ezek a tranzakciók már nem befolyásolják.

A fenti működési mód biztosítja továbbá, hogy a Libra értéke nem szakadhat el érdemben a mögöttes devizakosár értékétől[4]. Amennyiben például a kriptotőzsdéken a Libra tartósan a devizakosár értéke alá zuhanna, úgy megérné azt a fair árig (NAV – nettó eszközérték mínusz a tranzakciós költségek) vásárolni, majd egy AR-en keresztül „beváltani”[5] a mögöttes devizákra. A keletkezés/megszűnés módja pedig rávilágít a Libra likviditásának kérdésére is, amely megegyezik a mögöttes devizakosár likviditásával (ún. másodlagos likviditás): amíg a globális devizapiacok likvidek, addig a Libra is likvid.

2. A Libra értéke így alapvetően a tradicionális globális monetáris politikákhoz kötött?

Eltérően a legelterjedtebb kriptodevizáktól[6], a Libra az értékét a jelenlegi globális monetáris rendszer értékéből „nyeri”. Az alapítók hangsúlyozzák e tény fontosságát, azaz egy ún. valutatanács (currency board) szerű működést vetítenek előre. A Libra döntéshozó testülete így nem folytat hagyományos értelemben vett monetáris politikát, a Libra reálértékének alakulása egyfajta egyvelege, származtatott terméke lesz a globális monetáris folyamatoknak. (A jelenleg információk szerint aranyat, más fizikai eszközt vagy más kriptodevizát nem kívánnak a mögöttes kosárba tenni.) A nagy kérdés, hogy ez a modell örökre fennmarad-e, vagy később ettől eltérnek majd az alapítók, és valóban saját devizát hoznak létre. Egyelőre azonban erről nincs szó, és a tervek szerint a jövőben sem készülnek ilyen lépésre.

3. A devizakosár kialakítását és eszközallokációját a Libra döntéshozó testülete végzi

A Libra célja az értékállóság, a tőke megőrzése, ennek érdekében alakítják ki a kosarat olyan devizákból, amelyek ezt biztosítani képesek. A szóba jöhető devizák köre természetesen véges és nagyjából megegyező lesz várhatóan a globális jegybankok deviza-tartalékolási trendjeivel. Véges, hisz kellően likvid devizapiacot és ehhez társuló likvid és mély befektetési eszköz piacot feltételez több száz milliárd dolláros méretek mellett is.

Ugyanakkor ez a döntési szabadság mégis egy rendkívül lényeges pontnak tűnik, hiszen sikeres működés esetén egy több ezer milliárdos devizatartalék is kiépülhet, aminek az allokációs mechanizmusa abszolút üzleti érdekek mentén húzódik majd. Képzeljük el, hogy egy jelentősebb átsúlyozás milyen hatásokkal járhat, adott esetben milyen tárgyalási pozíciót adhat ennek a szervezetnek.  További kérdéseket vet fel, hogy milyen eszközökbe fektet majd pontosan a devizatartalék kezelője? Melyik bankokat preferálja betétkihelyezés esetén? Milyen duration mellett tart állampapírokat? Érdekes lehet például, hogy euró kitettség esetén mennyi német vagy mennyi olasz papírt tart? A Libra deviza-tartalékának a hozama hivatott biztosítani a működési költségeket és bár a Libra Szövetség „not-for-profit”, a működési költségek levonása után valamekkora osztalékot is fizethetnek az alapító „részvényeseknek”[7]. Azaz a Libra a felhasználóknak nem fizet hozamot, valamint nem is tőkésítik fel a hozammal a Libra értékét.

Elviekben természetesen ez a működés nem különbözik egy egyszerű pénzpiaci alap működésétől, illetve az Alibaba hasonló célú alapjaitól. Ugyanakkor egyrészt itt egy új, globális fizetőeszköz tervezetről beszélünk, így valószínű sokkal nagyobb érdeklődésre tartanak majd számot a tartalékot érintő döntések. Másrészt, ha a több mint 2 milliárd FB felhasználó csak egy része Libra felhasználóvá válik, úgy a világ egyik legnagyobb pénzpiaci alapja jöhet létre.

4. A „smart contract” platform komplexebb pénzügyi szolgáltatásokat is lehetővé tehet

Például kialakulhatnak P2P hitelezési csatornák (kialakulnak kamatszintek?), létrejöhetnek egyszerűbb ügyvédi letéthez kapcsolódó szolgáltatások stb. Vagy ha kicsit elengedjük a fantáziánkat, létrehozható egy részvényindex kripto-ETF is, ahol a mögöttes kosár nem alapvetően pénzpiaci, hanem például egy globális részvényindex lenne, amely természetesen volatilisebb értékű lenne, de reálfedezethez közeli elszámoló-egységet eredményezne. Ezek alapján felmerülhet, hogy a kellően nagyszámú ügyfélkör mellett új szolgáltatások felé is nyithat a Libra, ami a jelenleg bejelentetthez képest jóval nagyobb pénzügyi mozgástérrel és erővel rendelkezne (a mögöttes alapból hitelnyújtás stb.).

Összefoglalva, a Libra első látásra nem magára a blokklánc technológiára, hanem az alapítók jelenlegi marketing és hálózati erejére támaszkodna. Kezdetben nem látszik különösebb előnye egy fejlett piacon bankoló felhasználó számára, azonban a globális technológiai cégeknél meglévő hatalmas információs és méretgazdaságossági előny (adatbázisok, big data, AI stb.)  jelentős kihívást jelenthetnek a tradicionális pénzügyi szektor számára hosszabb távon.

Tapaszti Attila


[1] A legismertebb kriptodevizák ugyanis decentralizáltak, azaz bárki részt vehet a tranzakciók érvényességének konszenzusos megállapításában – e szolgáltatás elvégzéséhez pedig anyagi ösztönzők társulnak, ami például a legismertebb kriptodeviza, a Bitcoin esetében a bányászatért járó újonnan keletkezett Bitcoin formáját ölti.

[2] Amit az is bizonyít, hogy a Facebook külön hangsúlyozta az adatok biztonságának kérdését.

[3] Exchange Traded Fund, tulajdonképpen tőzsdén és OTC piacon kereskedett befektetési alapok.

[4] Feltételezve, hogy minden részpiacon jelen lesznek a felhatalmazott partnerek, nem lesznek teljesen elzárt részpiacok.

[5] Természetesen nem konkrétan beváltás történik, de szemléletes úgy elképzelni, mintha leszállításra kerülne a devizakosár.

[6] Kivételt a Tether jelent, azonban ott felmerülnek hitelességi kérdések.

[7] Ami ebben az ICO-ban már elterjedt speciális tokennel valósul meg.


Főoldali kép forrása: pixabay.com