Nyaralásra költsön, ne új tévére!

Fogyasztói társadalmunkban ma már számtalan terméket megvásárolhatunk, de kérdés, hogy mitől leszünk igazán és tartósan boldogok. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen azt találják, hogy sokkal jobban megéri élményekre költenünk, mint tárgyakra (Gilovich és szerzőtársai, 2015).

Számos módon lehet vizsgálni a boldogságot és az élettel való elégedettséget a megvásárolt termékek kapcsán. Van Boven és Gilovich (2003) arra kérték a kísérleti alanyokat, hogy idézzenek fel két friss vásárlást, amelyek közül az egyik élményhez kötődik, míg a másik inkább birtokláshoz, és utána idézzék fel, hogy mennyi örömüket lelték bennük. Egy másik kísérletben Rosenzweig és Gilovich (2012) azt kérdezték meg, hogy mennyire bánták meg a különböző termék típusok kapcsán, hogy nem vették végül meg. Minden esetben ugyanazt az eredményt kapták. Az élményekhez köthető termékek sokkal pozitívabb hatást fejtettek ki, mint a nem élményekhez köthető termékek.

Alapvetően az emberek tudják, hogyan és mire költsék el a pénzüket, és ezzel elégedettek is (Carter és Gilovich, 2010), de akkor mi okozza ezt az erőteljes különbséget a boldogságban az élményekhez köthető termékek és a nem élményekhez köthető termékek között?  Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, az emberi természetet és pszichét érdemes jobban megvizsgálni. Az eddigi kutatások alapján négy nagy terület rajzolódik ki a témában.

Gyorsan hozzászokunk mindenhez

Az emberi természet egyik nagy ereje, hogy nagy traumák után is képes hozzászokni az adott helyzethez. Számos kutatás támasztja alá, hogy azok is, akiket komoly anyagi vagy fizikai veszteség ér, idővel újra tudnak örülni, és elégedett, boldog életet élni (például Gerhard és szerzőtársai, 1994). Viszont ez az alkalmazkodás kedvezőtlen, ha pozitív eseményről van szó, és a kutatások szerint az élményekhez köthető fogyasztáshoz sokkal kevésbé szokunk hozzá, mint a birtokláshoz köthető termékekhez, mint például egy új bútorhoz (Carter és Gilovich, 2010).

Közösségi lények vagyunk

Az ember közösségi lény, és így jobb érzéssel tölti el minden olyan tevékenység vagy helyzet, amiben ezt meg tudja élni. Az élmények jellemzően sokkal inkább köthetők közösségekhez (például egy közös vakáció), így ez is magyarázza, miért okoznak nagyobb boldogságot és elégedettséget (Caprariello és Reis, 2013).

Identitást képző

Az emberek számára fontosak és értékesek azok az elemek, melyek identitásukhoz tartoznak. Egy autó, egy új tévé vagy akár egy ruha mind kötődhet egy személyhez, de egy élmény vagy egy tapasztalat sokkal inkább kapcsolódik az ember identitásához, én-képéhez. Ezáltal erősebben tudnak hatni boldogságunkra és elégedettségünkre az élményhez köthető vásárlások (Carter és Gilovich, 2012).

Másokhoz képest mérjük önmagunkat

Egy nagyon erős emberi tulajdonság, hogy nem azt értékeljük, amink van, hanem azt, hogy másokhoz képest mennyire jó vagy rossz helyzetben vagyunk (például Suls, 2003). Viszont egy élményhez köthető terméket sokkal nehezebb összehasonlítani más emberek élményével, míg egy autónál vagy egy tévénél ez szinte öntudatlanul és azonnal megtörténik. Egyértelműen ez is azt erősíti, hogy az élményekhez köthető vásárlások jobban növelik a boldogságunkat (Howell és Hill, 2009).

Természetesen nem mindig könnyű egy vásárlás kapcsán eldönteni, hogy az élményhez köthető vagy sem. Például egy tévé is lehet egy élményhez köthető termék, ha rendszeresen összejárnak a barátok közösen nézni filmet vagy sportot. Ennek ellenére az említett négy emberi természeti sajátosság alapján többségében könnyen eldönthető, mely vásárlások segítenek hozzá nagyobb boldogsághoz és elégedettséghez.

Neszveda Gábor


Felhasznált irodalom:

Caprariello, P. A., & Reis, H. T. (2013).To do or to have, or to share? Valuingexperiences over material possessions depends on the involvement ofothers.Journal of Personality and Social Psychology,104(2), 199–215.

Carter, T. J., & Gilovich, T. (2010).The relative relativity of material andexperiential purchases.Journal of Personality and Social Psychology,98(1), 146–159.

Carter, T. J., & Gilovich, T. (2012).I am what I do, not what I have: Thedifferential centrality of experiential and material purchases to the self.Journal of Personality and Social Psychology,102(6), 1304–1317.

Gerhart, K. A., Koziel-McLain, J., Lowenstein, S. R., & Whiteneck, G. G. (1994).Quality of life following spinal cord injury: Knowledge and attitudes ofemergency care providers.Annals of Emergency Medicine,23(4), 807–812.

Gilovich, T., Kumar, A., & Jampol, L. (2015). A wonderful life: Experiential consumption and the pursuit of happiness. Journal of Consumer Psychology, 25(1), 152-165.

Howell, R. T., & Hill, G. (2009).The mediators of experiential purchases:Determining the impact of psychological needs satisfaction and socialcomparison.Journal of Positive Psychology,4, 511–522.

Rosenzweig, E., & Gilovich, T. (2012).Buyer’s remorse or missed opportunity? Differential regrets for material and experiential purchases.Journal ofPersonality and Social Psychology,102(2), 215–223.

Suls, J. (2003).Contributions of social comparison to physical health and well-being. In J. Suls, & K. Wallston (Eds.),Social psychological foundations ofhealth and illness(pp. 226–255). Malden, MA: Blackwell Publishers.

Van Boven, L., & Gilovich, T. (2003).To do or to have? That is the question.Journal of Personality and Social Psychology,85(6), 1193–1202.


Főoldali kép forrása: pixabay.com