Mi a cél?

Az Egyesült Királyságon belül Londonban a legmagasabbak a fizetések és ott a legmagasabb az egy főre eső jövedelem (helyi GDP) is – ez utóbbi mérőszám tekintetében 150%-kal haladja meg a legszegényebb régiót[1]. A születéskor várható élettartamot vizsgálva, ha nem is listavezető a főváros, de az élbolyban van.

Medián bruttó heti fizetések az Egyesült Királyságban

cél1

Forrás: ONS, Bank of England. Andy Haldane: Is all economics local? 11.o. A UK NUTS1 régiók méretei a 2018-as heti bruttó medián fizetésekhez lettek igazítva. Például London ezen a térképen földrajzi kiterjedésénél nagyobb.

Az élettel való elégedettség szerint viszont London az utolsó, ami többek között azzal is összefügghet, hogy a londoniak átlagosan 40 percet utaznak a munkahelyükre, 10-15 perccel meghaladva a többi régiós átlagot.

Szubjektív jólét az Egyesült Királyságban

cél2

Forrás: ONS, Bank of England. Andy Haldane: Is all economics local? 13.o. „Összességében mennyire elégedett az életével mostanában?” kérdésre adott válaszok alapján: 0 (egyáltalán nem) és 10 (teljesen) közötti skálán. 2016-2017-es adatok. A régiók méretei a válaszokhoz lettek igazítva.

London példája jól érzékelteti azt a nehézséget, amellyel céljaik kitűzésekor közgazdászok, gazdaságpolitikusok szembenéznek. Mely mérőszám(ok) tekinthető(ek) a fő célnak? A londoni példa fényében talán nem is annyira meglepő, hogy a közgazdaságtan céljára megannyi választ találunk az elmúlt évtizedek, évszázadok meghatározó közgazdászainak írásait lapozgatva.

A meghatározások némelyike a társadalom és az erőforrások szűkösségének kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, mások a gazdagsághoz vagy a jóléthez való hozzájárulást emelik ki. A közgazdaságtan atyjaként ismert Adam Smith a megfelelő bevétel biztosítására helyezi a hangsúlyt – hogy az emberek önmaguk számára képesek legyenek ezt biztosítani, illetve, hogy az állam bevételei elegendőek legyenek a közfeladatok ellátására.

A 20. század közepétől mindenesetre egyre inkább előtérbe került a gazdasági növekedés, mint cél, amelyet manapság leginkább a nemzeti össztermékkel (GDP) szoktak mérni. Érdekesség, hogy a nemzeti jövedelem mérésének kidolgozásában alapvető szerepet játszó, későbbi Nobel-díjazott Simon Kuznets maga intett óvatosságra: „egy ország jólétére aligha lehet következtetni a nemzeti jövedelem egy mérőszámából”, fontos a növekedés minőségét, fenntarthatóságát, költségeit és hozamait is számba venni. Az elmúlt évtizedekben például a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a szén-dioxid kibocsátás és a leggazdagabbak relatív jövedelme is növekedett.

Különösen a gazdasági válság által felfedett hiányosságok hatására, az elmúlt években megerősödtek azok a hangok, amelyek a közgazdaságtan céljának ismételt újragondolását sürgetik. Többek között Amartya Sen indiai közgazdász munkásságára is támaszkodnak. Sen – akit a jóléti és fejlődésgazdaságtan területen végzett munkásságáért Nobel-díjjal is jutalmaztak–– kiemeli, hogy leginkább az emberi élet gazdagságára, illetve az emberi képességek fejlődésére/fejlesztésére kellene összpontosítani, semmint az embert körülvevő gazdaság gazdagságára. A jólét hangsúlyozása egyébként nem újkeletű, Jean Sismondi svájci közgazdász az emberi jólétet már a 19. század elején a politikai gazdaságtan céljaként nevezte meg.

Különféle dimenziókat vizsgálva – úgymint egészség, gazdaság, szubjektív jólét, környezeti minőség – más-más válaszokat kaphatunk egy-egy ország, régió vagy város sikerességére. Fontos tehát, hogy a döntéshozók, illetve az őket támogató közgazdászok kellően tágan értelmezzék a fejlődés fogalmát, és ez a projektek megtérülésének becslésekor is szerepet kapjon. A közlekedési infrastruktúra átgondolása vagy a részleges távmunka ösztönzése például az elégedettségi skálán előrelépéssel járhat a GDP-hez való hozzájárulástól függetlenül.

Baranyai Eszter


Források:

Haldane, Andrew G. (2019), “Is all economics local?”, Bank of England Speech.

Kuznets, Simon (1934), “National Income 1929–1932, 73rd US Congress, 2nd session, Senate document no. 124 (7).

Kuznets, Simon (1962), “How to judge quality”, in The New Republic, 147: 16, pp. 29.

Raworth, Kate (2017), “Doughnut Economics: seven ways to think like a 21-st century economist”, Chelsea Green Publishing.

Smith, Adam (1776), “An inquiry into the nature and causes of the wealth of nations”, Book 4.


[1] NUCTS 1 régiókat vizsgálva. Az Egyesült Királyságot 12 ilyen régióra bontják.


Főoldali kép forrása: pixabay.com