Ha a Bitcoin felez, akkor a butaság dupláz

2020. május 12-e: a nap, melyet rengetegen rettegéssel vegyes csodálattal várnak. Nem, ez nem a végítélet napja a Terminator franchise szerint. Az a dátum egyébként többször változott, de 2018-ra a legutolsót is magunk mögött hagytuk. És nem is a híres Vissza a jövőbe nap, ugyanis Marty McFly 2015 október 21-én érkezett meg, hogy légdeszkázzon egy kicsit és halálra rémüljön a Cápa 19. részének háromdimenziós reklámja miatt. Mégcsak nem is az a nap, amikor Zefram Cochrane először próbálja ki a térhajtóművet, hiszen a Star Trek univerzum naptára szerint csak 2063. április 5-én figyelnek fel ránk a Vulkániak. Az idei év május 20-át a kriptovilág szereplői várják türelmetlenül, hiszen ez az a nap, amikor a Bitcoin következő felezése elérkezik. Ezt a dátumot akkora figyelem övezi, hogy külön honlap készült annak követésére, mennyit kell még aludnunk addig.

Mi mennyi?

Rendben, gondolhatja a kedves Olvasó, felez a Bitcoin – de mit és miért? A Bitcoin rendszer integritását, a múltbeli tranzakciók megváltoztathatatlanságát, és ezáltal a kriptopénzben vezetett számlák biztonságát az garantálja, hogy a tranzakciós lista nagyjából tíz percenként úgy bővül, hogy a következő blokk létrehozásához egy, a legszofisztikáltabb rendszerek által is csak ennyi idő alatt megoldható rejtvényt kell megfejteni. Tekintettel arra, hogy mindez az előzőek alapján komoly feladat, illetve hogy a Bitcoin korlátozott kínálatának inspirációja a világszintű aranykínálat véges volta, szakmai körökben a műveletet bányászatnak, a létrehozó szereplőt pedig bányásznak nevezik.

De hogyan lehet elérni, hogy egyes szereplők komoly összegeket öljenek abba, hogy globálisan is komoly számítási kapacitásokat kössenek le ezen rejtvények megoldására? Satoshi Nakamoto válasza erre a kérdésre a jutalom volt. A leggyorsabb megfejtő Bitcoinokat kap. Ez a jutalmazás új tokenek létrehozásával, azaz a pénzteremtéshez hasonló módszerrel történik. A rendszer 2009-es indulásakor egy blokk létrehozásáért 50 Bitcoin ütötte a leggyorsabb bányász (jellemzően Satoshi) markát. A Bitcoin korlátozott kínálata (a globális mennyiség a tervek szerint sosem fogja túllépni a 21 milliót) érdekében azonban a pénzteremtés sem történhet korlátlanul. Ezért a jutalom mértéke folyamatosan, 210000 blokkonként (azaz nagyjából 35000 óránként, vagyis kb. 1458 naponként) feleződik, egészen addig, míg a teljes mennyiség el nem éri a 21 milliót. A bányászok jutalma 2012. november 28-án 50-ről 25, 2016. július 9-től pedig 12,5 Bitcoinra csökkent. Igaz, így sem kell nagyon sajnálni őket, hiszen a mai árfolyamok szerint ez is 100000 amerikai dollár (azaz 30 millió forint) körüli bevételt jelent a leggyorsabb bányásznak tízpercnyi munkáért. A következő felezés várható időpontja a cikk felütésében szereplő májusi dátum. Ezután a bányászok jutalma és a Bitcoin pénzteremtés üteme újfent felére fog csökkenni.

Akik nem halaknak árulnak…

Charlie Munger (aki Warren Buffett szakmai körökön kívül kevésbé ismert partnere a Berkshire Hathaway befektetési alapnál) egyszer horgászcsalit akart vásárolni Minnesotában. Amikor a kínálat furcsa színein meglepődve megkérdezte az eladót, hogy a halak valóban kapnak-e ezekre, az csupán ennyit mondott: „Uram, én nem halaknak árulok”.

Ez a történet szemléletes módon világít rá arra, hogy nagyon sok esetben nem vagyunk racionálisak. Egy csali vásárlásakor néha fontosabb az, hogy feltűnő és vonzó legyen a vevőnek, mint az, hogy mennyire hatékony a gyakorlati használat során. Ugyanígy egy befektetési termék értékesítésekor sok esetben csak arra fókuszál az eladó, hogy a története hihető legyen a vevőnek, az viszont, hogy ez szakmailag mennyire állja meg a helyét, már jóval kisebb súllyal szerepel a fontossági sorrendben.

Ebből a szempontból sajnos a kriptopiacok sem jelentenek kivételt. A felezés időpontjának közeledtével tömegesen jelennek meg az írások arról, hogy ez lesz a következő rally elindítója. A szokásos érvek az alábbiak:

  • A kínálat csökkenni fog (lásd például itt)
  • Az árfolyam a múltban is pozitívan reagált (lásd például itt)
  • A bányászoknak a csökkenő jutalom miatt magasabb árfolyam áll érdekében (lásd például itt)

A fenti, elsőre talán hihető érvek mellett akad néhány teljesen abszurd ajánlás is (ez az oldal például azt írja, hogy a most következő a negyedik felezés lesz, majd rögtön utána azt, hogy előtte kettő volt; emellett azzal sem vádolható, hogy szakmai érvekkel fárasztaná az olvasót).

Féligazságok és teljes hazugságok

A fenti érvek közül egyetlen sem állja meg az igazság próbáját. Ennek megértéséhez ráadásul nem szükséges többszáz oldalas doktori disszertációkat átolvasni, vagy többváltozós egyenlet-rendszereket megoldani. A józan paraszti ész tökéletesen elegendő lesz.

A kínálat nem fog csökkenni, főleg nem felére, ahogy a fenti forrás állítja („Alapvetően a bitcoin feleződés felére csökkenti a BTC kínálatát”, lásd itt). A növekedés üteme fog csupán felére mérséklődni, a teljes forgalomban lévő mennyiség azonban továbbra is nőni fog, ahogyan a következő közel száz évben ugyancsak. Azaz ha a kínálattal magyarázzuk az árfolyam alakulását, akkor pontosan ellenkező következtetést kell levonni, mint amit az idézett cikk hangoztat.

Bár a bányászoknak valóban magasabb ár kellene ahhoz, hogy az a jutalom felezését kompenzálja, és így ne csökkenjenek bevételeik, egy befektetési eszköz piaci értékét nem egyetlen érdekcsoport vágyálmai alakítják. A bányászok ráadásul nagyon kis szereplői a teljes piacnak. Jelenleg napi 1800 Bitcoint kapnak munkájukért cserébe, mely érték a felezés után 900-ra csökken. Ezen értékek a jelentősebb kriptotőzsdék napi forgalmának 1-2 százalékát teszik ki. A teljes forgalomban lévő Bitcoin volumenéhez képest pedig 0,01 százalék alatti az a mennyiség, amit a bányászok naponta megkaparintanak. A fenti érvelést gyengíti az is, hogy maguk a bányászok sem az árak növekedésében reménykednek, hanem inkább a költségeiket igyekeznek csökkenteni. Sokat elmond ezen szereplők árral kapcsolatos semleges várakozásáról az, hogy az egyik legnagyobb játékos, a Bitmain pontosan a dolgozói felét tervezi elbocsátani a felezés várható hatásainak ellensúlyozása érdekében.

Végül foglalkozzunk a talán leghatásosabb érvvel, mely szerint a felezés a múltban is pozitív hatással volt a Bitcoin árfolyamára. Egyrészt általánosan elmondható, hogy egyetlen helyes reakció van arra, ha valaki két megfigyelés alapján állít fel általános szabályokat: irányítsuk útba a legközelebbi gyógyszertár felé. Amennyiben azt a tényt, hogy mindössze két megfigyelése van olyan módon interpretálja, hogy „… eddigi élete során minden feleződést …” (lásd itt), akkor különösen legyünk óvatosak az illetővel. A Bitcoin esetében ráadásul ennél is rosszabb a helyzet, hiszen a kriptopénz forgalma még az utóbbi felezés idején is minimális volt a 2017 vége óta mért volumenekhez képest. Azaz a korábbi felezések idején nagyságrendekkel kevesebb tőke mozgott az eszköz piacán, így ennek hatékonysága is lényegesen alacsonyabb volt. Azaz bármit is figyeltünk meg a korábbi alkalmakkor, semmilyen garancia nincsen arra, hogy ez az összefüggés egy hatékonyabb piacon is megmarad.

De a fő gond nem is ez, hanem az, hogy maga az összefüggés egész egyszerűen nem igaz. A legutóbbi felezés negatív hatással volt a Bitcoin árfolyamára a felezés előtt és után is. Általánosan elfogadott tény, hogy egy esemény hatása viszonylag gyorsan beépül még a kevésbé hatékony eszközök árfolyamába is. A gyakorlatban a hatás percek, órák, de kevéssé likvid eszközök esetén is jellemzően napok alatt megtörténik. Így amikor egy esemény hatását vizsgáljuk, akkor annak bekövetkezésének közvetlen környezetét érdemes górcső alá venni. Az alábbi ábra a Bitcoin árfolyam-alakulását mutatja a legutóbbi felezés környékén.

A BTCUSD árfolyam a legutóbbi felezés környékén

felezés1

Mint az ábrán is látható, a kriptopénz árfolyamának egyértelműen emelkedő trendje volt a bemutatott időszak nagy részében, viszont jelentősen csökkent a felezés előtti és utáni napokban. Azaz semmiképpen sem állítható, hogy a felezés pozitív hatással lett volna az árfolyamra akár a megtörténte előtt, akár utána. Arról nem is beszélve, hogy maga a felezés egy előre ismert tény volt (a jutalmak mértékének alakulását a Bitcoin indulásakor rögzítették), így igazából az egész okfejtés erősen sántít. Igaz, mit is vártunk egy olyan „elemzéstől”, mely részben a nyelvtani hibák, részben pedig a faramuci fogalmazás miatt néhol alig követhető.

Csak azt tudom, hogy nem tudok semmit?

Bár a fent is idézett érvek nem állták ki a józan paraszti ész próbáját, a felezés néhány hatása azért valószínűsíthető. Egy ilyen várható hatás a piac tisztulása, a kevésbé költséghatékony bányászok eltűnése. Ez azonban nem feltétlenül jelent jó hírt a kriptoeszköz szerelmesei számára, hiszen a bányászok közössége így koncentráltabbá válik, miközben a rendszer megbízhatóságának egy fontos követelménye az, hogy több kisebb szereplő versenyezzen egymással, és egyik bányász se rendelkezzen túlságosan nagy számítási kapacitással a többiekhez képest. További várható hatás a megbízható tények és elemzések hiányának okán a piaci szereplők bizonytalanságának, ezáltal pedig a Bitcoin árfolyam volatilitásának növekedése. Ez egyébként az előző felezésnél is megfigyelhető volt, ahogyan azt a lenti ábra is mutatja.

A BTCUSD volatilitása a legutóbbi felezés környékén

felezés2

Természetesen a fenti ábrát – összhangban a korábban leírtakkal – nem gondolatmenetünk alátámasztására, hanem kizárólag szemléltetési célból ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe.

A legfontosabb kérdés egy befektető számára természetesen az árfolyam alakulása. Mivel a következő felezés ténye és időpontja már jó ideje viszonylag pontosan ismert, a felezés megtörténtének meglátásom szerint nem lesz pótlólagos hatása. És bár a Bitcoin volumenének növekedési üteme, azaz a kriptopénz inflációja valóban csökkenni fog, a teljes virtuális valuta piac dinamikus bővülése ezt a csökkenést több mint ellensúlyozza majd (erről a kérdésről bővebben itt olvashatnak), így a pozitív árfolyam-várakozásoknak kínálat alapú magyarázata meglátásom szerint tarthatatlan. A Bitcoin esetében hosszú távon sokkal inkább a technológiai meghaladottság fog szerepet játszani. De a lényeg az, hogy az eddig megismert érvek nem segítenek minket a kérdés megválaszolásában. Azonban annak alapján, hogy egyes szereplők mennyire igyekeznek, hogy nyilvánvalóan hamis okfejtésekkel saját hasznukra fordítsák a felezés bekövetkezésének tényét, én azt gondolom, hogy az eddig is jelentős bizonytalanság nem csökkenni, hanem sokkal inkább növekedni fog a közeljövőben.

Sebestyén Géza


Főoldali kép forrása: pixabay.com