A kriptorally árnyékos oldala

A Bitcoin árfolyama 2019 első hat hónapjában és piaci kapitalizációja közel háromszorosára nőtt, így nem meglepő, hogy a korábbi pesszimista hangvételű cikkek helyett nyáron tömegével jelentek meg mind a legelső virtuális valutával, mind általában a kriptopénzekkel kapcsolatban a pozitív hírek és írások. Satoshi Nakamoto szellemi gyermekének, a Bitcoin-nak az árfolyam-alakulásából kiindulva többen is a kriptopénzek végső győzelméről kezdtek beszélni. Bár az árfolyam az év második felében csökkenő trendben mozgott, a Bitcoin így is az év eleji érték közel dupláját érte az év végén, további érveket adva az optimistáknak. De biztos, hogy ismerjük az árnyoldalt is?

Párhuzamos valóságok

A Vissza a jövőbe trilógia, a Terminátor franchise, a Pillangó-hatás, A lé meg a Lola, vagy A nő kétszer szemléletesen, művészi eszközökkel mutatja be, hogy kis döntések is járhatnak drasztikus következményekkel, a sikert a kudarctól néha csak nüanszok választják el, az események sokféleképpen alakulhatnak. A való életben azonban nincsen ellenpróba. Egyetlen jövő valósul csak meg, nem látjuk az alternatív kimeneteleket, a tényleges kockázatokat, ahogyan azt sem, hogy a megvalósult forgatókönyv mennyire volt valószínű. Sokszor vagyunk hajlamosak azt hinni, hogy a dolgok nem is történhettek volna máshogyan, az események lényegében eleve el voltak rendelve.

Ugyanez az okoskodás a kriptopénzek világában is megfigyelhető. A Bitcoin értéknövekedését sokan úgy értelmezik, hogy egyértelmű bizonyítéka annak, hogy kiváló és egyedi befektetési eszközről van szó, melynek értéke hosszú távon csak emelkedhet. És mivel itt sincsen ellenpróba, hiszen az árfolyamgörbe adott, még abban is biztosak, hogy ez a folyamat nem is lehetett volna más, azaz lényegében nincsenek kockázatok.

Komoly szakemberek persze tudják, hogy egy befektetési eszköz árfolyamgörbéjét lehetetlen előre megrajzolni. Kockázatok mindig voltak és lesznek. És ezeket láthatóvá lehet tenni még akkor is, ha nem vagyunk képesek párhuzamos világokba úgy bepillantani, ahogyan azt a Sliders filmsorozat hősei tették. A kockázatok megismerésének két szokásos módja a vizsgálatunk tárgyát képező időtáv kiterjesztése, illetve az alternatív, hasonló eszközök elemzése. A továbbiakban ez utóbbit használjuk a kriptopiac kockázatainak szemléltetése céljából.

Nagyon vastag végek

A tavalyi év végén a CoinMarketCap 2.073 darab virtuális valutát jegyzett. Ezek közül több még a Bitcoin fenti teljesítményét is jelentősen túlszárnyalta. A Tezos majdnem triplázott. A Chainlink 500 százalék feletti nyereséget tudott felmutatni. A ThoreCoin hozama megközelítette az 5.000 százalékot. A StrongHands 50.000 százalék feletti hozama pedig egyenesen elképesztő. A teljes piac tekintetében azonban már korántsem ilyen pozitív a kép.

Kriptopénz-hozamok eloszlása 2019-ben

kriptorally1

Forrás: CoinMarketCap alapján saját számítás.

A fenti ábra a piac 99 százalékának hozameloszlását mutatja. A coin-ok 1 százaléka (29 darab kriptopénz) produkált magasabb hozamot, mint 500 százalék, azonban az extrém magas hozamok szerepeltetése nagyon összenyomta volna a grafikon érdemi információt tartalmazó sávját, így a grafikon az 500 százalék feletti hozamokat produkáló virtuális valutákat nem mutatja.

A bal oldali, sötétebb és vastagabb oszlop azt a 404 kriptopénzt tömöríti, melyek ténylegesen vagy gyakorlatilag teljes értéküket elveszítették (az időszak elején nyilvántartott 2.073 virtuális valuta arányában a 404 kriptopénz 19 százalékot jelent). Többre ezek közül egész egyszerűen már árat sem jegyeznek. Ilyen például a beszédes nevű BFFDoom, vagy a neve alapján többet ígérő IDOL COIN (melynek egyébként időközben a honlapját is lekapcsolták). A további oszlopok pedig a centrált hozamsáv logika alapján következnek. Azaz a második azt mutatja, hogy hány olyan virtuális valuta volt, mely az elmúlt évben -100 és -90 százalék közötti hozamot ért el (azaz értékének több mint 9/10-edét elveszítette, de nem a teljes értéket). Ebbe a kategóriába pontosan 263 darab kriptopénz tartozik (ez az összes virtuális valuta 13 százaléka). 227 darab olyan coin volt (a piac 11 százaléka), mely 80 és 90 százalék közötti veszteséget hozott.

Az ábrán az összes piros színű oszlop olyan virtuális valutát gyűjt össze, melynek az értéke csökkent 2019-ben. Összesen 1776 darab kriptopénz került a piros sávokba. Ez az egy évvel korábbi állomány 86 százaléka. A zöld színű oszlopokban találhatóak a nyertes coin-ok. Ez 297 darab virtuális valutát, a tejes piac 14 százalékát jelenti. Azonban ezek nagy része, egészen pontosan 194 darab nem tudott jobb oszlopba kerülni a Bitcoin-nál, azaz nem tudta túlteljesíteni a benchmark kriptopénz értékét. A Bitcoin-hoz viszonyítva a piac 95 százaléka (1961 coin) alulteljesített, töredéke (8 coin) hozott közel azonos hozamot (azaz került ugyanabba az oszlopba a fenti ábrán), és csupán 5 százaléka (103 coin) tudta túlszárnyalni a legismertebb virtuális valuta teljesítményét.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kriptopénzek hozameloszlása hihetetlenül ferde. A 19 százalékos éves bukási arány megdöbbentően magas, ahogyan a negatív éves hozammal rendelkező coin-ok 86 százalékos, illetve a BTC-nél rosszabb hozamot produkáló coin-ok 95 százalékos részaránya is. Ebből egyben az is következik, hogy a Bitcoin nem jó benchmark, nem mutatja hiteles módon a teljes piac alakulását.

A legjelentősebb kriptopénzek teljesítménye

A virtuális valutákat jobban ismerő olvasó persze felvethetné, hogy eleve nem célszerű a tejes vertikumot vizsgálni, hiszen mind a kriptopénzek, mind pedig az ICO-k egy része eleve csalásra épül. Mivel azonban ezek jellemzően kisebb, alacsony kapitalizációval bíró projektek, így vegyük most górcső alá a legnagyobb kibocsátásokat. A kriptopiac 2018. év végi adatok alapján 100 legnagyobb kapitalizációval rendelkező szereplőjének hozameloszlását mutatja az alábbi ábra:

A 100 legjelentősebb kriptopénz egy éves hozamának eloszlása

kriptorally2

Forrás: CoinMarketCap alapján saját számítás.

Az ábráról leolvashatjuk, a 100 legnagyobb coin közül egy sem szűnt meg (bár a MobileGo -98 százalékos hozama okán nincs ettől távol, de még életben van), sőt, egyikük, a Chainlink valóban nagyon magas, 500 százalék feletti hozamot produkált, a kriptopénzek nagyjából háromnegyede (egészen pontosan 73 darab) veszített az értékéből. Ezen 73 coin közül 39 esetében a veszteség 50 százaléknál is több volt (sőt, a MobileGo mellett a Linkey, a Bitcoin Private és a QuarkChain is 90 százalék feletti bukást hozott a befektetőknek). További 24 coin a Bitcoin-hoz hasonló, vagy annál rosszabb hozamot produkált. És mindössze 3 olyan virtuális valuta volt, mely lényegesen jobban teljesített (a Binance Coin 135, a Huobi Token 155, a Tezos 165, a Chainlink pedig 535 százalékot hozott). Azaz nem csak a kisebb, jelentéktelen kriptopénzek kockázatosak, hanem a legnagyobbak is azok.

A fentiek szemléletesen mutatják, hogy egyes kriptopénzek szárnyalása valóban csak egy volt a számtalan lehetséges (és túlnyomó többségében kifejezetten kedvezőtlen) kimenetel közül, a virtuális valuták még egy bikapiac alatt is roppant kockázatosak, hasonlóan a rájuk épített ICO-khoz.

(Le)számolhatunk?

Blogunkon kitartóan érvelünk amellett, hogy a Bitcoin és a hozzá hasonló virtuális valuták nem alkalmasak arra, hogy pénzként funkcionáljanak (vonatkozó írásainkat itt, itt, itt és itt találhatják). Érveink tárházát az elmúlt egy év – meglátásom szerint – egy újabbal bővítette. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mennyire lennénk hajlandóak egy olyan „pénzben” tartani likvid eszközeinket, mely egy általánosan számára kifejezetten kedvező környezetben is 19 százalékos eséllyel teljesen értéktelenné válna, illetve további 47 százalék eséllyel értékének legalább felét elveszítené egy éves időtávon?

Remélem, ezek a valószínűségek is segítenek nekünk megszüntetni az ellenpróba nélküli valóság okozta illúziókat, és megpillantani a virtuális valuták mérhetetlen kockázatosságát. És talán abban is segítségünkre lesznek, hogy végre leszámoljunk azzal az illúzióval, hogy a mai kriptopénzek valós alternatívái lehetnek a hagyományos fizetőeszközöknek.

Sebestyén Géza


Főoldali kép forrása: pixabay.com