Beköszöntött a tél

2018 augusztusában „Közeleg a tél” című bejegyzésemben leírtam, hogy történelmi távlatokban tekintve is hosszú a mostani növekedési ciklus. Abban a cikkben a válságkezelés következtében kialakuló túlértékelt eszközárakat (például a részvényekét) és számos ország magas, rossz szerkezetű (deviza) adósságát, továbbá ezek pénzügyi stabilitási kockázatait hangsúlyoztam. Amennyiben a pénzügyi stabilitás ilyen helyzetben meginog, az a reálgazdaságra is negatívan hat. A gazdaságpolitikai ágak a mai jogi keretben erőteljesen kimerítették a muníciójukat. Ha baj van az adósságok visszafizetésével, akkor visszaesik a hitelezés, és a reálgazdaság teljesítménye is lassul, majd csökkenhet. Számomra ez tűnt az egyik legnagyobb veszélyforrásnak, legegészségtelenebb trendnek a globális gazdaságban.

2019 év végétől egy teljesen váratlan „fekete hattyú” jelent meg, a kínai Vuhanból induló SARS-CoV-2 vírus. Az elsőként érzékelhető gazdasági hatások elsősorban közvetlenül Kína gazdaságához, a kínai turisták számának csökkenéséhez és a beszállítói láncok leállásához, készletek kifutásához kötődtek. A vírus mostanra világszinten terjedt el, és a kezelése gazdasági szempontból drasztikus lépéseket igényel. Az elsősorban kínai tapasztalatok alapján a gyárak leállása, a repülőjáratok törlése, az utazások és tömegrendezvények lemondása, az otthoni munkavégzés és az iskolák időszakos leállítása együttesen súlyos reálgazdasági sokk lesz a világ számos pontján. Azokban az országokban, ahol a fertőzés elterjed, és a járvány időben elhúzódik, nehéz elképzelni, hogy elkerülhető lesz a recesszió. A recesszió pedig a pénzügyi rendszerre is átterjed, megfertőzi azt.

A gazdasági hatás sokrétű, és annak nagysága elsősorban a járvány hosszától függ. A gyárleállások miatt a globális értékláncok sérülnek, az ipari és elektronikai termékek csökkentett mennyiségben állnak rendelkezésre, nem lesz kellő mennyiségben alapanyag vagy köztes termék a végtermék előállításához. A turizmus visszaszorulása gyorsan megindul, ami globálisan visszaveti a repülőtársaságok és más közlekedési szolgáltatások igénybevételét. Ezzel együtt a hotel- és szálláshelyszektor kitettsége is nagy (az Airbnb-től a magánvállalkozásban apartmant kiadókig), ahogy az éttermek, szórakozóhelyek, majd a lokális terjedéssel az edzőtermek, bevásárlóközpontok, a mozik, a színházak, illetve minden emberi kontakttal járó szolgáltatás és üzlet forgalma visszaesik. A gyárakban csökkentik a gyártást, és ahol lehet, távmunkában végzik a tevékenységet. Számos feldolgozóipari és elektronikai termék gyártása ideiglenesen leáll vagy lelassul, és ez kereskedelmi cégek üzletmenetét veszélyezteti. Számos szektor vállalati a kieső bevételek miatt fizetési nehézségekkel néznek majd szembe. Mindezek valós reálgazdasági kockázatok, amelyeket vélhetően sajnos mindannyian tapasztalni fogunk.

A vírus terjedése reálgazdasági oldalról okoz sokkot, és ez fertőzheti a pénzügyi rendszert. A valós veszély, hogy a reálgazdaság sokkja visszahat a pénzügyi szektorra és a korábban jelentősen megemelkedett adósságok, hitelek egy része nemfizetővé válik, illetve a historikusan magas eszközárak egyes eszközcsoportokban jelentősen csökkenhetnek. A jobb szerkezetben eladósodók és kevéssé kifeszítetten adósságterheket vállalók jobb helyzetben lesznek, de a helyzet mindenkit sújt. Emiatt az elkövetkező időszakban felértékelődik az utóbbi években stabilitásra és minél alacsonyabb külföldi adósságra törekvő gazdaságpolitika. Az intézkedések nem állnak meg Kínában, Dél-Koreában vagy éppen Olaszországban. A globális turizmus, az utazás fapados repülőtársaságok miatti olcsósága, a világot átfogó üzleti kapcsolatok, az EU-n belül a személyek szabad áramlása mind nehezítik a terjedés hatékony és gyors kezelését. Minden esetben az emberi életek megmentése a legfontosabb. Mivel a válság egészségügyi eredetű, a végső megoldás gazdasági értelemben is a fertőzés lassításán és visszaszorításán alapul. A gazdaságpolitikai ágak a finanszírozáson felül nemszokványos intézkedésekkel segíthetik a helyzetet, de ez egy olyan válság, amit a finanszírozáson és az esetleges későbbi likviditási krízis kezelésén felül elsősorban nem gazdaságpolitikával lehet megoldani. A gazdasági problémák a hatékony vakcina tömeges megjelenésével oldódnak meg véglegesen.

A világ és a gazdaság azonban nem áll meg vagy fagy le teljesen és örökre. A gyorsan alkalmazkodók jönnek ki győztesen ebből a válságból. Megerősödve. A vírus az e-gazdaság és az egyéb emberi kontaktust kerülő szolgáltatások elterjedésének fog kedvezni. A világ számos egyetemén a mostani tavaszi félévben teljesen online formában megy az oktatás a vírus terjedése miatt (tegnap hazánkban is elrendelte a kormány). Azon üzletekben és szektorokban, ahol hasonló megoldás kivitelezhető, az ilyen innovációk terjedhetnek el. A legrugalmasabb gazdasággal, a legkreatívabb vállalatokkal, vezetőkkel rendelkezők és a digitalizációban élenjárók jönnek ki nyertesen a koronavírus okozta válsághelyzetből.

Lehmann Kristóf


Főoldali kép forrása: pixabay.com

Beköszöntött a tél” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások letiltva.