„Ne gondold, hogy a valóság torz, ha nem illik rá az elméleted” – interjú Andrew Shenggel

A neoklasszikus közgazdaságtan lineáris és szimmetrikus megközelítései elegánsak és intuitívek, emiatt pedig nagyon vonzó, mint elméleti keret, különösen a hatalom birtokosai számára. A globális pénzügyi válság azonban nyilvánvalóvá tette a paradigma „vakságát” és válságát.

A világ legegyszerűbb és egyben legbonyolultabb pénzügyi kérdése

Akkor működik jól a pénzügyi rendszer, ha bízunk benne és mindig annyi pénz áll rendelkezésre, amennyire épp szükség van, azaz se nem kevesebb, se nem több. A pénzügyi stabilitás és az árstabilitás a bizalomépítés két fontos pillérét jelentik, de inkább tekinthetők „hálótársaknak, mint tökéletes partnereknek”.

Élet készpénz nélkül: sok még a nyitott kérdés

Európa nagy részében ugyan egyelőre a jelentős készpénzhasználat okoz fejtörést, de a nemzetközi trend alapján közel az idő, amikor már nem kell idegeskednünk, hogy otthon hagytuk a pénztárcánkat – hiszen nem is lesz pénztárcánk. Vessük vigyázó szemünket Svédországra, ahol már pontos dátuma is van a készpénzmentes kor elérkezésének, miközben még mindig zavaróan sok kérdésre és kételyre nincs válasz Stockholmban sem.

Brexit: minden a font összeomlásával kezdődött?

A Brexitet sokan hajlamosak egy két évvel ezelőtti egyszeri népszavazási döntéshez kötni. Vezető brit pénzügyi szakértők szerint azonban az Európai Uniótól való mostani brit távolódás több mint negyed-százada kezdődött, mégpedig azzal, hogy európai szövetségesei épp akkor hagyták magára Londont, amikor az angol font elleni spekuláció a tetőfokára hágott.

Poroljuk le a történelemkönyveket, megéri!

Korábban elképzelhetetlen volt a közgazdasági felsőoktatás gazdaságtörténeti kurzus nélkül, manapság pedig szinte ritkaság, ha ilyen előadással találkoznak az egyetemi hallgatók. A közgazdaságtudományi képzés három pillére egykor az elmélet, a módszertan és a gazdaságtörténet volt, ma pedig sokkal inkább a mikroökonómia, a makroökonómia és az ökonometria – a gazdaságtörténetnek pedig sokszor nincs helye a tantervekben.

Amit minden szakértőnek meg kell tanulnia – a döntéshozókkal való kommunikáció alapszabályai

A politikai szférának mind gyakrabban kell technikai értelemben komplex kérdéseket megválaszolnia, így a szakértőkre is nagy felelősség hárul: meg kell tanulniuk, miképp lehet összetett tudományos és elem-zői eredményeket használható formában, minél tömörebben átadni a döntéshozóknak. A cél a lehető legegyszerűbb, legtömörebb, de szakmailag kifogástalan kommunikáció, ami egyre inkább elvárássá válik az elemzői pályára készülők felé. Helyzetértékelés és praktikus tanácsok.