Brexit: minden a font összeomlásával kezdődött?

A Brexitet sokan hajlamosak egy két évvel ezelőtti egyszeri népszavazási döntéshez kötni. Vezető brit pénzügyi szakértők szerint azonban az Európai Uniótól való mostani brit távolódás több mint negyed-százada kezdődött, mégpedig azzal, hogy európai szövetségesei épp akkor hagyták magára Londont, amikor az angol font elleni spekuláció a tetőfokára hágott.

Poroljuk le a történelemkönyveket, megéri!

Korábban elképzelhetetlen volt a közgazdasági felsőoktatás gazdaságtörténeti kurzus nélkül, manapság pedig szinte ritkaság, ha ilyen előadással találkoznak az egyetemi hallgatók. A közgazdaságtudományi képzés három pillére egykor az elmélet, a módszertan és a gazdaságtörténet volt, ma pedig sokkal inkább a mikroökonómia, a makroökonómia és az ökonometria – a gazdaságtörténetnek pedig sokszor nincs helye a tantervekben.

Amit minden szakértőnek meg kell tanulnia – a döntéshozókkal való kommunikáció alapszabályai

A politikai szférának mind gyakrabban kell technikai értelemben komplex kérdéseket megválaszolnia, így a szakértőkre is nagy felelősség hárul: meg kell tanulniuk, miképp lehet összetett tudományos és elem-zői eredményeket használható formában, minél tömörebben átadni a döntéshozóknak. A cél a lehető legegyszerűbb, legtömörebb, de szakmailag kifogástalan kommunikáció, ami egyre inkább elvárássá válik az elemzői pályára készülők felé. Helyzetértékelés és praktikus tanácsok.

Nobel-díjas igazságokért is küzdeni kell?

A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom intézményi kereteit. A módszertani váltás mindenképp szükséges ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány közelebb kerüljön a realitásokhoz, az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 33 tézist megfogalmazó reformmozgalom szerint annak ellenére küzdeni kell ezekért a gondolatokért, hogy az alapjaik több mint száz éve ismertek, mégpedig elég nagy nevű közgazdászok írásaiból.

Jótanácsok egy legendás jegybankártól

Milyen gazdasági területekre és problémagócokra kell figyelni tíz évvel a nagy gazdasági válság után? Milyen alapelveknek kell vezérelnie a gazdasági döntéshozókat és a jegybankárokat egy, a mostanihoz hasonlóan bizonytalan gazdasági helyzetben? Aki válaszol: a jegybankok világának nagy öregje, a Fedet októberben elhagyó Stanley Fischer.

Bankolás és bizalom: együtt sírjunk, együtt nevessünk!

Nem egyértelmű, hogy mikortól számíthatjuk a globális pénzügyi válság (global financial crisis) kezdetét, de jó eséllyel az egyik lehetséges időpont 2007 szeptembere. Tíz évvel ezelőtt történt ugyanis, hogy az egyik jelentős brit hitelintézet, a Northern Rock fiókjai előtt kígyózó sorok jelentek meg, amit követően a bank rendkívüli likviditási segélyt kért és kapott a Bank of Englandtől. Mindez azért is különösen mellbevágó volt, mert az ezt megelőző másfél évszázad alatt a modern pénzügyek szülőföldjén nem volt példa bankrohamra, a bankokkal szembeni bizalom szinte töretlen volt.