Az emberi viselkedés jobb megértésének szerepe

Az emberi viselkedést sokszor teljesen megalapozatlan feltevések mentén modellezi a neoklasszikus közgazdaságtani iskola. Ezt fogalmazza meg a 33 pontos kiáltvány 15. pontja is: „a hibák, az elfogultságok, a mintázatok felismerése, a tanulás, a társadalmi interakciók és a kontextusok mind befolyásolják a viselkedésünket, a gazdasági elmélet általában mégsem ismeri el ezeket. A főáramú közgazdaságtannak ezért az emberi viselkedés szélesebb körű megértésére van szüksége és ebben tanulhat a szociológiától, a pszichológiától, a filozófiától és más gondolati hagyományoktól”.

A Nobel-díjas közgazdász így növelné a megtakarítási hajlandóságot

Felmérések szerint a magyar lakosság mindösszesen 13-20 százaléka tudna fedezni egy váratlan kiadást. Ez azt jelenti, hogy 5 emberből legalább 4-nek gondot okoz a megélhetés, ha elveszíti az állását vagy egy nagyobb káresemény éri. Ilyenkor jellemzően csak nagyon drága megoldás marad, mint a kölcsönök, hitel vagy az alapvető ellátásokról való lemondás.

A neoklasszikus makroökonómia hat legnagyobb kihívása

A neoklasszikus makroökonómia dominálja az elméleti kutatásokat és a közgazdaságtani oktatást a világon szinte mindenhol a mai napig. Annak ellenére, hogy már 2001-ben George A. Akerlof közgazdász a Nobel-díj átvételekor számos alapvető kritikát fogalmazott meg a neoklasszikus makroökonómiával szemben. Ebből hat olyan problémát emelt ki, amit ő a neoklasszikus makroökonómia legnagyobb kihívásainak tart.