Változik-e az optimális policy mix, ha a monetáris politika csak fékezni, a fiskális pedig csak élénkíteni tud? Nem, de mindig tudni fogjuk, hol keressük a bűnbakot, ha a gazdaság letér normál pályájáról.
Jó zsaru, rossz zsaru
Szerző: Vonnák Balázs
A beteg meggyógyult. Hazamehet?
Ha a jegybankok leveszik a kezüket az inflációról, azt előbb vagy utóbb a gazdaság aktorai is észre fogják venni, és a gazdátlanul maradt indikátor ismét önálló életet kezd el élni, ahogy azt tette a hetvenes években.
Valami van…
Abban konszenzus van, hogy a válság előtti közgazdaságtan főárama nagyon benézett valamit, és emiatt meg kell újulnia. Abban viszont nincs egyetértés, hogy vajon ez a megújulás bekövetkezett, vagy legalábbis elkezdődött-e.
Valószínűleg nem a flogiszton mozgatja a gazdaságot
Egy EKB-tanulmány szerint a mainstream makromodellek alulbecslik a kereslet szerepét az üzleti ciklusokban. Ki kell dobni az összes DSGE-modellt? Talán nem, de ez már a sokadik teszt, amin elbuktak.
A közgazdászoknak segíteniük kell megtalálni azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyek csökkentik a humántőke-felhalmozásában meglévő egyenlőtlenségeket – interjú Nathan Sussman-nal
Nathan Sussman, a Hebrew University professzora megosztotta nézeteit a globális Phillips-görbéről, az inflációs várakozások alakulásáról, a monetáris politika aktuális kihívásairól, valamint az egyenlőtlenségek gazdasági növekedésben játszott szerepéről.
Economists should help find cost effective ways to reduce inequality in human capital acquisition – interview with Nathan Sussman
Nathan Sussman, professor at the Hebrew University, former Director of the Research Department and member of the Monetary Policy Committee at the Bank of Israel, gave an interview to Balázs Vonnák after his lecture at a course of the MNB Department (Theoretical and practical challenges in monetary policy). He shared his views on global Phillips curve, dynamics of inflation expectations, challenges of monetary policy and the role of inequality in economic growth.
Mikró vagy matek?
A főáramú makroökonómiai modelleket sok kritika éri amiatt, hogy rossz alapokra épültek, emiatt félrevezetőek, nem lenne szabad azokat a gazdaságpolitika támogatására használni. Másik gyakori kritika, hogy a kvantitatív módszerek túlzott alkalmazása egyoldalúvá, vagy ahogy a reformerek 32. pontja fogalmaz: „vakká” teszi a tudományt az alternatív megközelítésekre. A DSGE-modellezők viszont büszkék arra, hogy modelljeik – szerintük – megfelelő mikroökonómiai alapokon állnak, és a matematikai formába öntöttség miatt alkalmasak nettó hatások számszerűsítésére egy bonyolult, szimultán rendszerben is.
3000 milliárd dollár még mindig hiányzik
10 év telt el a subprime-válság kirobbanása óta, ami nem múlt el nyomtalanul, de már évek óta tart egy lassú gyógyulás a globális pénzügyi rendszerben, és az évtized eleji csúcsokhoz képest szignifikáns javulást mutat minden sérülékenységi mutató. Ez azonban nem feltétlenül van így.
A közgazdaságtan megreformálásának 33 tézise
500 évvel és két hónappal azután, hogy a legenda szerint Luther Márton kiszögelte 95 pontját a wittenbergi templom kapujára, reformer gondolkodású közgazdászok hasonló, szimbolikus akcióra vállalkoztak saját 33 pontjukkal, azzal a különbséggel, hogy ők a London School of Economics bejáratára erősítették fel – Blu Tack-kel - téziseiket, és nem valamelyik egyházat, hanem a közgazdaságtudományt szeretnék megreformálni.
A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek – pedig csak kamatot emelt a jegybank
A társadalmi egyenlőtlenségek (vagyoni, jövedelmi, fogyasztási, stb.) vizsgálata az utóbbi évtizedekben mintha háttérbe szorult volna, aminek egyik oka a heterogenitás kezelésének matematikai, számítási nehézségei lehettek. A válság után azonban ismét előtérbe került (gondoljunk csak Piketty könyvének sikerére), és már a monetáris makroökonómiában is megjelent a téma.
