Poroljuk le a történelemkönyveket, megéri!

Korábban elképzelhetetlen volt a közgazdasági felsőoktatás gazdaságtörténeti kurzus nélkül, manapság pedig szinte ritkaság, ha ilyen előadással találkoznak az egyetemi hallgatók. A közgazdaságtudományi képzés három pillére egykor az elmélet, a módszertan és a gazdaságtörténet volt, ma pedig sokkal inkább a mikroökonómia, a makroökonómia és az ökonometria – a gazdaságtörténetnek pedig sokszor nincs helye a tantervekben.

A közgazdaságtan és a természetes világ – kerekasztal-beszámoló

Kerekasztal-beszélgetést szervezett az MNB tanszék május 10-én a Rethinking Economics kezdeményezés alapján arról, hogyan viszonyulnak a mainstream közgazdaságtani modellek a természetes környezet korlátaihoz és a klímaváltozáshoz. A beszélgetésben részt vett Zsóka Ágnes, a BCE egyetemi tanár, Ungvári Gábor és Felsmann Balázs a BCE REKK kutatási főmunkatársai.

Nobel-díjas igazságokért is küzdeni kell?

A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom intézményi kereteit. A módszertani váltás mindenképp szükséges ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány közelebb kerüljön a realitásokhoz, az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 33 tézist megfogalmazó reformmozgalom szerint annak ellenére küzdeni kell ezekért a gondolatokért, hogy az alapjaik több mint száz éve ismertek, mégpedig elég nagy nevű közgazdászok írásaiból.