A klímaváltozás a bankokat sem kíméli

A holland jegybank részletes kutatást közölt arról, hogyan érdemes figyelembe venni a klímaváltozás középtávú hatásait a banki stressztesztekben. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a bankoknak fel kell készülniük ilyen szcenáriókra, valamint arra is, hogy a szabályozói lépések megtételének halogatása legalább akkora kockázatot hordoz, mint az azonnali drasztikus lépés.

Algoritmikus kereskedés: ott volt, de ő volt-e a tettes?

A 19. század közepén Paul Julius Reuter megalapította a (később) Reutersnek nevezett hírszolgálatot 45 galambbal, akik Brüsszel és Aachen között repkedtek hírekkel és részvényárakkal. Az idő lefaragásáért folytatott harcban az utóbbi két évtizedben különösen élen járt az úgynevezett high frequency trading.

Lakásár-boom: jó a bankoknak?

A válság utáni jelentős visszaesés után szinte az egész kontinensen fokozatosan magához tért a lakáspiac, és elsősorban az utóbbi 3-4 évben trendszerűen emelkedni kezdtek a lakásárak. Bár a fedezetérték növekedése csökkenti a potenciális veszteségeket, hamis biztonságérzetet is kelthet. A hitelezők így túlzott kockázatot vállalnak, ami az árak drasztikus csökkenése esetén jelentős veszteségeket okoznak.

A gazdaságpolitikusok azok, akik a mélyreható változtatásokat kezdeményezve új alternatívákat keresnek – interjú Antoine Godin-nal

Antoine Godin, a Francia Fejlesztési Ügynökség vezető közgazdásza, a londoni Kingston University korábbi professzora előadást tartott az MNB tanszék "Modern irányzatok a közgazdaságtanban" kurzusa keretében. Az előadás után a professzor interjút adott Lehmann Kristófnak, az MNB tanszék vezetőjének az ún. "stock-flow" konzisztens modellekről, a pénzgazdaságok dinamikájáról, az angol jegybankban történt modellfejlesztésekről, valamint arról, hogyan látja a közgazdaságtan helyzetét tíz évvel a válság után.