Csak az emlékekért élünk?

Két különböző definíciója is létezik a boldogságnak. Az egyik az azonnali boldogság, míg a másik az emlékeken alapuló boldogság. Az elsőre úgy lehet rákérdezni, hogy „Mennyire érzi magát boldognak most?”, míg a másikra: „Mennyire volt boldog az elmúlt egy évben?” Az emberek döntéseiknél sokszor azt veszik inkább figyelembe, hogy mire fognak emlékezni.

Az emberi viselkedés jobb megértésének szerepe

Az emberi viselkedést sokszor teljesen megalapozatlan feltevések mentén modellezi a neoklasszikus közgazdaságtani iskola. Ezt fogalmazza meg a 33 pontos kiáltvány 15. pontja is: „a hibák, az elfogultságok, a mintázatok felismerése, a tanulás, a társadalmi interakciók és a kontextusok mind befolyásolják a viselkedésünket, a gazdasági elmélet általában mégsem ismeri el ezeket. A főáramú közgazdaságtannak ezért az emberi viselkedés szélesebb körű megértésére van szüksége és ebben tanulhat a szociológiától, a pszichológiától, a filozófiától és más gondolati hagyományoktól”.

A Nobel-díjas közgazdász így növelné a megtakarítási hajlandóságot

Felmérések szerint a magyar lakosság mindösszesen 13-20 százaléka tudna fedezni egy váratlan kiadást. Ez azt jelenti, hogy 5 emberből legalább 4-nek gondot okoz a megélhetés, ha elveszíti az állását vagy egy nagyobb káresemény éri. Ilyenkor jellemzően csak nagyon drága megoldás marad, mint a kölcsönök, hitel vagy az alapvető ellátásokról való lemondás.