Nobel-díjas igazságokért is küzdeni kell?

A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom intézményi kereteit. A módszertani váltás mindenképp szükséges ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány közelebb kerüljön a realitásokhoz, az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 33 tézist megfogalmazó reformmozgalom szerint annak ellenére küzdeni kell ezekért a gondolatokért, hogy az alapjaik több mint száz éve ismertek, mégpedig elég nagy nevű közgazdászok írásaiból.

Jó-e a gazdaságnak, ha nagyobb az egyenlőtlenség?

1955-ben, abban az évben, amikor Nagy Imrét leváltották és a szemközti lakásból titkosügynökök által megfigyelt nyugdíjas lett, és megjelent Weöres Sándor Bóbita verseskötete, Amerikában a közgazdaság területén valami fontos történt. Simon Kuznets, (későbbi) Nobel-díjas közgazdász és statisztikus, leírta a gazdasági növekedés és a jövedelmi egyenlőtlenség viszonyáról alkotott kutatásának eredményeit és gondolatait.

Mikró vagy matek?

A főáramú makroökonómiai modelleket sok kritika éri amiatt, hogy rossz alapokra épültek, emiatt félrevezetőek, nem lenne szabad azokat a gazdaságpolitika támogatására használni. Másik gyakori kritika, hogy a kvantitatív módszerek túlzott alkalmazása egyoldalúvá, vagy ahogy a reformerek 32. pontja fogalmaz: „vakká” teszi a tudományt az alternatív megközelítésekre. A DSGE-modellezők viszont büszkék arra, hogy modelljeik – szerintük – megfelelő mikroökonómiai alapokon állnak, és a matematikai formába öntöttség miatt alkalmasak nettó hatások számszerűsítésére egy bonyolult, szimultán rendszerben is.

Az emberi viselkedés jobb megértésének szerepe

Az emberi viselkedést sokszor teljesen megalapozatlan feltevések mentén modellezi a neoklasszikus közgazdaságtani iskola. Ezt fogalmazza meg a 33 pontos kiáltvány 15. pontja is: „a hibák, az elfogultságok, a mintázatok felismerése, a tanulás, a társadalmi interakciók és a kontextusok mind befolyásolják a viselkedésünket, a gazdasági elmélet általában mégsem ismeri el ezeket. A főáramú közgazdaságtannak ezért az emberi viselkedés szélesebb körű megértésére van szüksége és ebben tanulhat a szociológiától, a pszichológiától, a filozófiától és más gondolati hagyományoktól”.

A közgazdaságtan megreformálásának 33 tézise

500 évvel és két hónappal azután, hogy a legenda szerint Luther Márton kiszögelte 95 pontját a wittenbergi templom kapujára, reformer gondolkodású közgazdászok hasonló, szimbolikus akcióra vállalkoztak saját 33 pontjukkal, azzal a különbséggel, hogy ők a London School of Economics bejáratára erősítették fel – Blu Tack-kel - téziseiket, és nem valamelyik egyházat, hanem a közgazdaságtudományt szeretnék megreformálni.