Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének hivatalos blogja.
The linear and symmetric approach of neoclassical economics is elegant, intuitive and very attractive, especially to those in power. However, the global financial crisis showed clearly that we are facing a huge paradigm blindness and therefore a paradigm crisis.
Január 31-én az USA Wyoming állama elfogadta a korábban beterjesztett törvényjavaslatot, melynek egyik pontja a kriptopénzeket jogilag pénznek ismeri el. Jelen írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy valóban pénz lett-e a fenti döntés következtében a Bitcoin.
A globalizáció, a nemzetállam és a demokratikus folyamatok közti ellentmondásokra Dan Rodrik mutatott rá több mint egy évtizede, azóta sokan idézték a Brexit kapcsán is ezen egyszerűsített gondolkodási keretet. A Brexit tárgyalások kiéleződésével, a rettegett határidő közeledésével talán érdemes még egyszer áttekinteni, miről is szól a Rodrik trilemma.
Az emberek rengeteg időt töltenek ingázással, és jellemzően ezt nagy tehernek élik meg. A lakhely megválasztása esetében túlbecsülik a külváros pozitív hatásait és kellemes környezetét, míg az olyan szempontokat, mint például az ingázással járó kellemetlenségek, alulbecsülik, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni.
Akkor működik jól a pénzügyi rendszer, ha bízunk benne és mindig annyi pénz áll rendelkezésre, amennyire épp szükség van, azaz se nem kevesebb, se nem több. A pénzügyi stabilitás és az árstabilitás a bizalomépítés két fontos pillérét jelentik, de inkább tekinthetők „hálótársaknak, mint tökéletes partnereknek”.
Szakmai körökben általánosan elfogadott, hogy a Bitcoin nem tekinthető pénznek. Ennek egyik legfontosabb oka a rendszerbe kódolt extrém magas értékingadozás, és ezért marad meg annak, ami eddig is volt, egy roppant kockázatos spekulációs eszköznek.
Miért fektetnek pénzt komoly befektetők kiskereskedelmi egységekbe, amikor a vásárlások egyre nagyobb része online zajlik? A várakozás egyértelműen az, hogy ezek az ingatlanok fokozatos, nagymértékű funkcionális átalakulás előtt állnak.
A Köz-Gazdaság című folyóirat 2018/4 kötetének tematikus rovatában öt bloggerünk tanulmánya jelent meg az elmúlt év végén. A cikkek a közgazdaságtan közelmúltban nyilvánvalóvá vált hibáit, hiányosságait igyekeznek felmutatni, valamint bemutatni az alternatívákat.
A Brexit szavazást követő fejlemények egy újabb példája annak, amikor a nyíltvégű ingatlanalapok likviditási kockázata reflektorfénybe kerül. Hirtelen nagyfokú bizonytalanság vette körül a kereskedelmi ingatlanok, vagyis befektetéseik jelentős részének értékét, és megnövekedett a visszaváltások mértéke.
Egy adott döntési helyzetet át lehet mindig úgy fogalmazni, hogy nagyságrenddel megnöveljük az egyik vagy másik lehetőség vonzerejét. A viselkedési közgazdaságtan irodalmában az ilyen összefüggéseket keretezési hatásnak (framing effect) szokták nevezni.
